Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Illegal mining causes deforestation and river pollution in the Amazon rainforest near Menkragnoti Indigenous Land. - ParĂĄ, Brazil
Nyitókép: Marcio Isensee e Sa/Getty Images

Hangos kiáltás az EU-Mercosur világgazdasági jelentőségű szerződés ellen

Az Európai Tanács és az Európai Parlament várhatóan a következő hetekben fog szavazni az EU és a „Dél-amerikai Közös Piac”, más néven Mercosur közötti egyezmény ratifikálásáról. 57 hazai civil és agrárszervezet azonban nyílt levélben kérte a kormányt és az EP-képviselőket arra, hogy akadályozzák meg ezt a megállapodást.

A magyar kormány ellenzi az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodást, mert álláspontja szerint az veszélyezteti a gazdák megélhetését és a biztonságos élelmiszer-ellátást is. Az Európai Unió csaknem két évtizedes tárgyalássorozatot követően kötné meg a megállapodást az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosurral. Az Európai Bizottság szerint ez a megegyezés többszáz milliós piacot nyitna meg az európai vállalkozásoknak és évente több milliárd eurónyi vámot takarítana meg.

A kormány szerint a megállapodás következtében kezelhetetlen mennyiségben érkeznének az unióba kifogásolható minőségű, az európai termelési feltételeknek − többek között növény- és állategészségügyi előírásoknak − nem megfelelő agrártermékek, például baromfi- és marhahús, valamint méz esetében. Illetve a deal szembe menne Magyarország GMO-mentes stratégiájával, lévén Brazília és Argentína a világ 2. és 3. legnagyobb GMO-növénytermesztője, a 7. Paraguay és a 10. Uruguay.

Hasonló véleményen van számos civil szervezet is, amelyek szerint az EU és a Mercosur közötti egyezmény veszélybe sodorná

  • az európai mezőgazdaságot,
  • az élelmiszerbiztonságot,
  • bolygónk természeti értékeit és éghajlatát.

Ezt a civil szervezetek közös fellépésükkel szeretnék megakadályozni.

Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője az InfoRádióban elmondta, az egyezséggel jelentősen megnőne az olcsó, gyengébb szabályozás mellett termesztett mezőgazdasági termékek európai irányú exportja, és ez egyrészt hátrányosan érintené az európai gazdákat, illetve akár 34 százalékkal is növelné az üvegházhatású gázok kibocsátását, jelentősen növelné az erdőirtást Dél-Amerikában, ezen felül pedig az Európában betiltott, de a dél-amerikai országokban engedélyezett peszticidek – közkeletű nevükön növényvédő szerek – bejutása az európai kontinensre az élelmiszereken keresztül aláásná az európai mezőgazdaságot, és kockára tenné az emberek egészségét is.

Fidrich Róbert szerint ezért ez az egyezmény teljes mértékben elfogadhatatlan.

„Mi egy teljesen másfajta gazdaságpolitikát, társadalmi világnézetet szeretnénk, ahol alapvetően egyenrangú felek között történnek különféle megállapodások. Mi azt szeretnénk, hogy

ne növekedjen még nagyobb mértékben a bolygónk egyik oldala és a másik közötti kereskedelem,

mert ez egyrészt a természeti erőforrások kipusztításával jár, másrészt az óriási mértékű szállításnövekedés miatt az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátásával. Mi a helyi gazdaságok erősítését és a tisztességes kereskedelmet szorgalmazzuk elsősorban” – tette világossá.

A tiltakozó levelet a Magyar Biokultúra Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezésére további több mint fél száz civil és agrárszervezet írta alá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Lando Norris indul az élről a Magyar Nagydíjon – Hamilton és Antonelli is büntetést kapott

A világbajnoki címvédő Lando Norris, a McLaren brit versenyzője nyerte a 41. Forma–1-es Magyar Nagydíj időmérő edzését a Hungaroringen, így a vasárnap 15 órakor rajtoló futamon ő indul az élről.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szelekció vagy fejlesztés? A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról szóló vitát egy mérési probléma viheti félre

Szelekció vagy fejlesztés? A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról szóló vitát egy mérési probléma viheti félre

Az elmúlt időszakban ismét fellángolt a vita a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szerepéről. Az oktatási miniszter szerint ezek az intézmények elsősorban a szelekciót szolgálják: a jobb hátterű és jobb képességű gyerekeket gyűjtik össze, miközben érdemben nem fejlesztik őket jobban, mint a hagyományos négyosztályos gimnáziumok. Mások pedig azzal érvelnek, hogy a kisgimnáziumok fontos szerepet játszanak a tehetséggondozásban, és megszüntetésük nem oldaná meg a felső tagozat problémáit. A kérdésről szóló vitákban gyakran olyan mérési eredményekre épülnek határozott következtetések, amelyek értelmezése korántsem egyértelmű.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×