Az európai országok három csoportba oszthatók a lakhatásban. A posztszocialista és mediterrán országokban a legmagasabb a saját tulajdonban, jelzálog nélkül élő háztartások aránya az uniós átlaghoz képest, valamint itt a legalacsonyabb a GDP-arányos lakáshitel-állomány – mondta az InfoRádióban Zsuráfszky Márton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Közép-Európa esetében a rendszerváltás utáni privatizáció öröksége a nagy tulajdonosi arány. Az állami bérlakások tömegesen kerültek a lakosság kezébe sokszor jelképes áron, hitel nélkül, így a folyamat nem a bankok, hanem az állam és készpénzes vásárlás révén zajlott. A mediterrán háztartások általában többgenerációs együttműködésre épülnek, és családi finanszírozás dominál a lakásvásárlásoknál. A vegyes modellnél, például Írország, Németország, Ausztria esetében a nagyon erős bérlakásszektor az oka a jelenségnek, hogy elmarad a lakáshitelezés és a saját tulajdon aránya is az EU átlagától – tette hozzá.

Nyugat-Európában és Skandináviában a GDP-arányos lakáshitel-állomány 70, néhol 100 százalék felett van, miközben a saját tulajdon aránya jóval alacsonyabb – mondta Zsuráfszky Márton, aki arról is beszélt, hogy Magyarországon 2024-ben a GDP-arányos lakáshitelállomány mindössze 8,2 százalék volt, miközben a háztartások 79,1 százaléka jelzálog nélkül élt saját lakásban.

A 2008-as válság erős nyomot hagyott a lakosság pszichéjében

– fogalmazott az elemző, aki szerint a begyűrűző pénzügyi válság sokkhatást okozott a magyar lakáspiacon, ezért a lakosság azóta is óvatos, ha van rá mód, inkább önerőből vagy családi segítséggel vásárol.

„Mi azt feltételezzük, hogy az alacsony jelzáloghitelezés nem feltétlen lemaradást, hanem jelentős felzárkózási potenciált is jelez”– mondta Zsuráfszky Márton. A nyugati minta ugyan nagyobb eladósodottságot eredményez, de szélesebb kör számára biztosítja a piacra való belépést, növeli a mobilitást és dinamizálja a lakáspiacot – tette hozzá.

„Magyarországon az ingatlan birtoklása a biztonság szimbóluma, főleg ha tehermentes”

– vélekedik, hozzátéve: az Otthon Start program egyszerre épít a magyar kulturális hagyományokra, a társadalom tulajdonközpontú szemléletére, és nyit teret a nyugat-európai hitelezési gyakorlat fokozatos átvételére.

„Hangsúlyoznám, hogy egy hitelfelvétel nagyon komoly pénzügyi elköteleződés. Egy jelzáloghitel évtizedekre meghatározza a háztartások mozgásterét. Ezért elengedhetetlen a tudatos tervezés, a kockázatfelmérés és az állam részéről a pénzügyi stabilitás biztosítása” – fogalmazott. Ugyanakkor az Otthon Start programba be van építve, hogy az ingatlant el lehet adni, vagyis az esetleges negatív következményeket lehet csökkenteni – tette hozzá Zsuráfszky Márton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.