Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Napkelte a Colosseumnál, mely az ókori Róma hatalmas amfiteátruma volt, ma pedig nevezetes látványossága az olasz fővárosnak.Forrás: Michal Krakowiak/Getty Images
Nyitókép: Getty Images/Michal Krakowiak

Emelkedik a nyugdíjkorhatár, 67 évre – Olaszországban

Erős politikai vitákat váltott ki a lépés. Az Európai Bizottság szerint a teljes EU-ban szükség lenne a nyugdíjrendszerek reformjára.

Olaszországban 2027-től emelkedni fog a nyugdíjkorhatár, ami alapesetben 67 év és 1 hónap lesz. Ez a lépés erősíti a költségvetési fegyelmet, éles ellentétben a francia fejleményekkel – írta meg a Portfolio.

A kormánynak lehetősége van automatikus korrekciókat alkalmazni, amelyek az élettartam-növekedéshez vannak kötve. A mostani döntéssel ezeket fogják érvényesíteni.

Az olasz statisztikai hivatal számításai szerint a várható élettartam a 2027-2028-as időszakban három hónappal fog nőni. Ennek értelmében az általános nyugdíjkorhatár 67 év és 1 hónap lesz, 42 év és 11 hónap szolgálati idő után lehet nyugdíjba vonulni.

Nők esetében egy évvel kevesebb szolgálati időre lesz szükség.

Később, 2028. január 1-től a korhatár 67 évre és 3 hónapra, majd pedig 2029. január 1-től 67 év és 5 hónapra emelkedik.

Az eurózóna adósságválsága óta része az olasz jogrendnek az automatikus korhatár-emelés. Ennek értelmében a nyugdíjkorhatárt kétévente felülvizsgálják, ha a várható élettartam nő, a korhatár is emelkedik.

A rendszer erős politikai vitákat váltott ki, a kormánykoalíción belül a szélsőjobboldali Liga párt korábban a mechanizmus befagyasztását követelte, véleményük szerint a fizikai munkát végzők számára embertelen a folytonos emelés.

Olaszországban utoljára 2019-ben emelkedett a nyugdíjkorhatár,

akkor öt hónappal, 67 évre nőtt meg.

Franciaországban a 2023-ban elfogadott tervek szerint 2030-ig 64 évre emelkedett volna a nyugdíjkorhatár. Az intézkedés mindazóta népszerűtlen volt, Sébastien Lecornu, a jelenlegi miniszterelnök felfüggesztette végrehajtását, hogy megmentse kormányzatát – írta a Le Monde.

Európára kitekintve, a 2025-ös adatokat nézve látható, hogy Franciaország jelentősen kilóg a sorból lefelé, 62,5 éves nyugdíjkorhatárral a férfiak esetében is. A teljes összegű nyugdíj akkor jár ettől az életkortól kezdve, ha legalább 42,25 évnyi biztosítási jogviszonnyal rendelkezik az illető. Délen jellemzőbb a magasabb nyugdíjkorhatár, Görögországban például 67 év.

A nők esetében látható, hogy például Ausztriában jelentős korkedvezménnyel élhetnek, már 61 évesen nyugdíjba vonulhatnak, szemben a férfiak 65 éves korhatárával. Romániában szintén hamarabb jogosultak a nők az öregségi nyugdíjra, 62,3 éves kor után, szemben a férfiak 65 évével.

Mindeközben az Európai Bizottság olyan tervekkel állt elő, hogy az uniós források kifizetését a nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságához kösse – írta meg a Portfolio.

A bizottság több éve szerepelteti országspecifikus ajánlásaiban azt is, hogy a magyar nyugdíjrendszert fiskális szempontból fenntarthatóbbá kell tenni. Céljuk általánosságban, hogy a hosszú távú megtakarításokat ösztönözzék, illetve a vállalati nyugdíjprogramok ki legyenek terjesztve.

Címlapról ajánljuk
Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

Lefeleződött a kakaó ára, de mikor fogjuk végre mi is érezni?

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.

Donald Trump támogatottja győzött

A Donald Trump amerikai elnök által támogatott Nasry Asfura konzervatív üzletembert hirdették ki győztesnek a hondurasi elnökválasztáson szerdán, három héttel a voksolás után.

Felszólították Izraelt, nem is akárkik

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×