Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Napkelte a Colosseumnál, mely az ókori Róma hatalmas amfiteátruma volt, ma pedig nevezetes látványossága az olasz fővárosnak.Forrás: Michal Krakowiak/Getty Images
Nyitókép: Getty Images/Michal Krakowiak

Emelkedik a nyugdíjkorhatár, 67 évre – Olaszországban

Erős politikai vitákat váltott ki a lépés. Az Európai Bizottság szerint a teljes EU-ban szükség lenne a nyugdíjrendszerek reformjára.

Olaszországban 2027-től emelkedni fog a nyugdíjkorhatár, ami alapesetben 67 év és 1 hónap lesz. Ez a lépés erősíti a költségvetési fegyelmet, éles ellentétben a francia fejleményekkel – írta meg a Portfolio.

A kormánynak lehetősége van automatikus korrekciókat alkalmazni, amelyek az élettartam-növekedéshez vannak kötve. A mostani döntéssel ezeket fogják érvényesíteni.

Az olasz statisztikai hivatal számításai szerint a várható élettartam a 2027-2028-as időszakban három hónappal fog nőni. Ennek értelmében az általános nyugdíjkorhatár 67 év és 1 hónap lesz, 42 év és 11 hónap szolgálati idő után lehet nyugdíjba vonulni.

Nők esetében egy évvel kevesebb szolgálati időre lesz szükség.

Később, 2028. január 1-től a korhatár 67 évre és 3 hónapra, majd pedig 2029. január 1-től 67 év és 5 hónapra emelkedik.

Az eurózóna adósságválsága óta része az olasz jogrendnek az automatikus korhatár-emelés. Ennek értelmében a nyugdíjkorhatárt kétévente felülvizsgálják, ha a várható élettartam nő, a korhatár is emelkedik.

A rendszer erős politikai vitákat váltott ki, a kormánykoalíción belül a szélsőjobboldali Liga párt korábban a mechanizmus befagyasztását követelte, véleményük szerint a fizikai munkát végzők számára embertelen a folytonos emelés.

Olaszországban utoljára 2019-ben emelkedett a nyugdíjkorhatár,

akkor öt hónappal, 67 évre nőtt meg.

Franciaországban a 2023-ban elfogadott tervek szerint 2030-ig 64 évre emelkedett volna a nyugdíjkorhatár. Az intézkedés mindazóta népszerűtlen volt, Sébastien Lecornu, a jelenlegi miniszterelnök felfüggesztette végrehajtását, hogy megmentse kormányzatát – írta a Le Monde.

Európára kitekintve, a 2025-ös adatokat nézve látható, hogy Franciaország jelentősen kilóg a sorból lefelé, 62,5 éves nyugdíjkorhatárral a férfiak esetében is. A teljes összegű nyugdíj akkor jár ettől az életkortól kezdve, ha legalább 42,25 évnyi biztosítási jogviszonnyal rendelkezik az illető. Délen jellemzőbb a magasabb nyugdíjkorhatár, Görögországban például 67 év.

A nők esetében látható, hogy például Ausztriában jelentős korkedvezménnyel élhetnek, már 61 évesen nyugdíjba vonulhatnak, szemben a férfiak 65 éves korhatárával. Romániában szintén hamarabb jogosultak a nők az öregségi nyugdíjra, 62,3 éves kor után, szemben a férfiak 65 évével.

Mindeközben az Európai Bizottság olyan tervekkel állt elő, hogy az uniós források kifizetését a nyugdíjrendszerek pénzügyi fenntarthatóságához kösse – írta meg a Portfolio.

A bizottság több éve szerepelteti országspecifikus ajánlásaiban azt is, hogy a magyar nyugdíjrendszert fiskális szempontból fenntarthatóbbá kell tenni. Céljuk általánosságban, hogy a hosszú távú megtakarításokat ösztönözzék, illetve a vállalati nyugdíjprogramok ki legyenek terjesztve.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×