Katherine Reiche gazdasági miniszter tekintélyes gazdasági szakértőket, köztük a mindenkori kormányt tanácsokkal ellátó, úgynevezett bölcsek tanácsának jelenlegi, illetve korábbi tagjait bízta meg egy növekedési program kidolgozásával. A testület tagjai között van Veronika Grimm, a bölcsek tanács vezetője, továbbá több olyan neves egyetemi intézeti vezető, akinek fő területe a gazdasági, illetve pénzügyi stabilitás megteremtése.

A megbízott szakértők – mint arról a ZDF közszolgálati médium beszámolt – nem köntörfalaztak. Már a bevezetőben arra mutattak rá, hogy a német gazdaság 2021 óta stagnál, s míg az Egyesült Államokban a gazdasági teljesítmény több mint tizenkét százalékkal, Hollandiában és Dániában kilenc százalékkal nőtt, Németországban alig.

Túl kevés az innováció, túl sok a szabályozás, túlterhelt a jóléti állam

– fogalmaztak a közgazdászok, hangsúlyozva, hogy más országok gazdaságai jobban megbirkóztak az elmúlt évek strukturális változásaival. Németország – mint érveltek – egyre inkább veszít versenyképességéből, mert az ötleteket ritkán valósítják meg, a vállalatokat pedig fékezi a bürokrácia. Utaltak a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a korszerű ipari technológia hiányára. Kiemelték azt is, hogy magasak a szociális kiadások.

A tanácsadói csoport ötpontos növekedési programot terjesztett elő, amely tartalmazta azt a „robbanásveszélyes” javaslatot is, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatáron túllépve, idősebb korig kell dolgozni.

Első pontként ugyanakkor az innovációt és a munkavállalók, a tőke és az ötletek átcsoportosítását javasolták is a korábbi területekről olyan új területekre, ahol nagyobb hatást fejthetnek ki. Nem minden iparág növekszik egyforma ütemben, néhány közülük veszít jelentőségéből – mutattak rá.

Kezdeményezték az állami beruházások célzott felhasználását, hangsúlyozva, hogy a rövid távú kiadások helyett a jövőbeli projektekre kell fókuszálni, és ezzel összefüggésben az oktatásba, az infrastruktúrába és a kutatásba történő beruházásokat említették.

A program külön fejezetben foglalkozott a szociális rendszerek reformjának szükségességével, utalva a hosszabb ideig történő munkavállalás és a későbbi nyugdíjba vonulás szükségességére. A nyugdíjkorhatárt a várható élettartam növekvéséhez kel kapcsolni, „csak így lehetne megakadályozni, hogy nagyobb terhet rójunk a jövő nemzedékeire” – hangoztatta a program. A szociális juttatásokat úgy kell alakítani hogy azok erősebben motiválják az embereket a visszatérésre a munkába – fogalmaztak a szakértők.

A jelenlegi nyugdíjtörvény szerint a 65 éves korhatárt fokozatosan emelik, a cél az, hogy 2031-re elérje a 67 évet, de ez a korhatár az 1964-ben vagy a később születettekre vonatkozik.

Bírálta az előterjesztés szociális részét, közvetve a gazdasági minisztert és szakértőit Jens Spahn, a CDU frakcióvezetője. Az ARD televíziónak nyilatkozva a frakcióvezető nem zárta ki, hogy

a nyugdíjkorhatárt a következő évtizedben 67 évről 70 évre emelik.

Ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy a jelenlegi körülmények között semmiképp nem helyes erről vitát kezdeményezni.

„Ha egyre tovább élünk, akkor ennek a hosszabb életnek egy részét is munkával kell töltenünk” – ismerte el a CDU politikusa, aki szerint őszintén el kell mondani a németeknek, hogy mi a változtatás lényege.