Infostart.hu
eur:
382.97
usd:
326.23
bux:
109213.64
2025. december 12. péntek Gabriella
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (k) felszólal meghallgatásán az Országgyûlés gazdasági bizottságának ülésén az Országház Tisza Kálmán-termében 2025. október 20-án. Mellette Kurali Zoltán (b) és Sipos-Tompa Levente, az MNB alelnökei.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Varga Mihály: a szükséges feljelentéseket megtették

Az új vezetés hozzálátott a jegybanki alapítványi működés felülvizsgálatához, továbbá a 2024-es év az infláció leszorításának éve volt – mondta el Varga Mihály jegybankelnök az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülésén.

A vizsgált időintervallum még a jegybank előző vezetésének időszakára esik – kezdte a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülésén, ahol az MNB 2024-es üzleti jelentése volt az egyik téma.

A jegybankelnök a 2024-es évről még azt is elmondta, hogy az az infláció leszorításának éve volt a magyar gazdaságban. 2023-hoz képest a hazai infláció jelentősen csökkent, az év nagy részében a jegybanki toleranciasáv felső részében volt.

A harmadik negyedév végére az infláció a jegybanki célnak megfelelő 3 százalékos szintre csökkent, decemberre 4,6 százalékig emelkedett. Az alábbi grafikonon az MNB 2025 szeptemberi Inflációs Jelentésében szereplő előrejelzés adatai láthatóak.

A jegybank törvényben szabályozott elsődleges célja

az árstabilitás elérése és fenntartása

– mondta el Varga Mihály.

Ezt a célt a jegybank egy stabilitásorientált monetáris politikával, és kiszámítható befektetési környezet fenntartásával tudja elérni. Ennek érdekében a Monetáris Tanács a jegybanki irányadó rátát az idei év során változatlanul 6,5 százalékon tartotta. Ez a monetáris politika pozitív reálkamattal tud hozzájárulni ahhoz, hogy a pénzügyi piaci stabilitás fennmaradjon, tette hozzá a jegybankelnök.

Az MNB intézményi működésével kapcsolatban hangsúlyozta, 2024-ben szükségszerű volt, hogy a jegybank elmozduljon a takarékosabb gazdálkodás felé. Kiemelte, hogy az új vezetés hozzálátott a jegybanki alapítványi működés felülvizsgálatához is. Az alapítványnak új vezetése van, a szükséges feljelentéseket az ügyészségnél megtették,

a nyomozás ezekben az ügyekben folyik

– emelte ki a jegybankelnök.

A független Csárdi Antal arról kérdezett, a visszaélésgyanús esetekben pontosan kik ellen, és hány feljelentést tettek. Mellár Tamás, a bizottság alelnöke, a Párbeszéd képviselője az euró bevezetésének várható céldátumáról, és az inflációs bizonytalanságokról kérdezte Varga Mihályt. A jegybankelnök az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésre úgy reagált, az első feltétel az, hogy az államháztartás teljesítse a bevezetés feltételeit, amely nem a jegybankon múlik.

Mellár felszólalásában úgy fogalmazott, „mesterséges módon történt meg az, hogy valóban csökkenjen az infláció”. Elmondása szerint az év végére mindenki inkább 5 százalékhoz közeli inflációt vár, és ezt mutatja az is, hogy ebben az évben 4 és 5 százalék között mozog az áremelkedés üteme.

Tordai Bence, szintén a Párbeszéd képviseletében, a korábbi jegybankelnöki ciklus pénzköltéseivel kapcsolatban tett fel kérdést. Felszólalásában arról kérdezett, a feljelentés mellett indítanak-e polgári pereket a vagyoni kár mérséklésére, a korábbi döntéshozókkal szemben. „Ugye látjuk, hogy a Matolcsy-klánnál jelentékeny vagyonok halmozódtak fel” – tette hozzá.

Varga Mihály a visszaélésgyanús esetekkel összefüggő kérdésekre azt válaszolta, a folyamatban lévő nyomozásra vonatkozó kérdéseket az illetékes hatóságoknak kell feltenni. Megismételte, a jegybank alapítványának új vezetése van, ők teszik a dolgukat. A Bizottság végül 12 igen, 4 nem szavazat, és 1 tartózkodás mellett elfogadta az MNB 2024-es üzleti jelentéséről szóló határozattervezetet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ukrán elnök: karácsonyig kaptunk időt Washingtontól

Az ukrajnai háború befejezéséről szóló megállapodás kidolgozására nem volt konkrét, ultimátumjellegű határidő, de az Egyesült Államok szeretné még karácsony előtt teljes mértékben tisztázni a megállapodás állását - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Kijevben újságírókkal.
VIDEÓ
Újabb rekordok dőltek az amerikai tőzsdéken

Újabb rekordok dőltek az amerikai tőzsdéken

Eleinte bizonytalan hangulat uralkodott ma Európa tőzsdéin, két ellentétes erő hatott és hat ma a piacokra: egyrészt tegnap az amerikai jegybank kamatot vágott és további kamatcsökkentéseket jelzett előre, ami javította a befektetői hangulatot, de ezt követően rontotta a képet, hogy az Oracle a vártnál gyengébb negyedéves számokat tett közzé, ami miatt újra előkerültek a mesterséges intelligencia buborék kipukkanásával kapcsolatos félelmek. A nap végére azonban már felfelé vették az irányt a tőzsdék, ez alól nem kivétel a hazai piac sem: a BUX nagyot emelkedett elsősorban a ralizó OTP-nek köszönhetően, miután több magas célár is jött a bankpapírra. Az amerikai tőzsdéken alapvetően pozitív volt a hangulat: az S&P 500 és a Dow Jones rekordmagasan zártak, a Nasdaqot viszont lehúzta az Oracle vártnál gyengébb gyorsjelentése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×