Infostart.hu
eur:
354.01
usd:
304.77
bux:
133591.93
2026. június 4. csütörtök Bulcsú
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (k) felszólal meghallgatásán az Országgyûlés gazdasági bizottságának ülésén az Országház Tisza Kálmán-termében 2025. október 20-án. Mellette Kurali Zoltán (b) és Sipos-Tompa Levente, az MNB alelnökei.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Varga Mihály: a szükséges feljelentéseket megtették

Az új vezetés hozzálátott a jegybanki alapítványi működés felülvizsgálatához, továbbá a 2024-es év az infláció leszorításának éve volt – mondta el Varga Mihály jegybankelnök az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülésén.

A vizsgált időintervallum még a jegybank előző vezetésének időszakára esik – kezdte a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülésén, ahol az MNB 2024-es üzleti jelentése volt az egyik téma.

A jegybankelnök a 2024-es évről még azt is elmondta, hogy az az infláció leszorításának éve volt a magyar gazdaságban. 2023-hoz képest a hazai infláció jelentősen csökkent, az év nagy részében a jegybanki toleranciasáv felső részében volt.

A harmadik negyedév végére az infláció a jegybanki célnak megfelelő 3 százalékos szintre csökkent, decemberre 4,6 százalékig emelkedett. Az alábbi grafikonon az MNB 2025 szeptemberi Inflációs Jelentésében szereplő előrejelzés adatai láthatóak.

A jegybank törvényben szabályozott elsődleges célja

az árstabilitás elérése és fenntartása

– mondta el Varga Mihály.

Ezt a célt a jegybank egy stabilitásorientált monetáris politikával, és kiszámítható befektetési környezet fenntartásával tudja elérni. Ennek érdekében a Monetáris Tanács a jegybanki irányadó rátát az idei év során változatlanul 6,5 százalékon tartotta. Ez a monetáris politika pozitív reálkamattal tud hozzájárulni ahhoz, hogy a pénzügyi piaci stabilitás fennmaradjon, tette hozzá a jegybankelnök.

Az MNB intézményi működésével kapcsolatban hangsúlyozta, 2024-ben szükségszerű volt, hogy a jegybank elmozduljon a takarékosabb gazdálkodás felé. Kiemelte, hogy az új vezetés hozzálátott a jegybanki alapítványi működés felülvizsgálatához is. Az alapítványnak új vezetése van, a szükséges feljelentéseket az ügyészségnél megtették,

a nyomozás ezekben az ügyekben folyik

– emelte ki a jegybankelnök.

A független Csárdi Antal arról kérdezett, a visszaélésgyanús esetekben pontosan kik ellen, és hány feljelentést tettek. Mellár Tamás, a bizottság alelnöke, a Párbeszéd képviselője az euró bevezetésének várható céldátumáról, és az inflációs bizonytalanságokról kérdezte Varga Mihályt. A jegybankelnök az euró bevezetésével kapcsolatos kérdésre úgy reagált, az első feltétel az, hogy az államháztartás teljesítse a bevezetés feltételeit, amely nem a jegybankon múlik.

Mellár felszólalásában úgy fogalmazott, „mesterséges módon történt meg az, hogy valóban csökkenjen az infláció”. Elmondása szerint az év végére mindenki inkább 5 százalékhoz közeli inflációt vár, és ezt mutatja az is, hogy ebben az évben 4 és 5 százalék között mozog az áremelkedés üteme.

Tordai Bence, szintén a Párbeszéd képviseletében, a korábbi jegybankelnöki ciklus pénzköltéseivel kapcsolatban tett fel kérdést. Felszólalásában arról kérdezett, a feljelentés mellett indítanak-e polgári pereket a vagyoni kár mérséklésére, a korábbi döntéshozókkal szemben. „Ugye látjuk, hogy a Matolcsy-klánnál jelentékeny vagyonok halmozódtak fel” – tette hozzá.

Varga Mihály a visszaélésgyanús esetekkel összefüggő kérdésekre azt válaszolta, a folyamatban lévő nyomozásra vonatkozó kérdéseket az illetékes hatóságoknak kell feltenni. Megismételte, a jegybank alapítványának új vezetése van, ők teszik a dolgukat. A Bizottság végül 12 igen, 4 nem szavazat, és 1 tartózkodás mellett elfogadta az MNB 2024-es üzleti jelentéséről szóló határozattervezetet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.05. péntek, 18:00
Gáncs Kristóf
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke
Nagyot ment csütörtökön a Dow Jones

Nagyot ment csütörtökön a Dow Jones

Vegyes mozgásokat lehet ma látni a nemzetközi piacokon, Európában a nap első fele iránykereséssel telt, majd délutánra enyhe emelkedés alakult ki, miután az olajár érdemben csökkent azt követően, hogy Izrael és Libanon megegyezett a tűzszünet megújításáról, ez pedig az iráni békereményeket is felélesztette. Nyomást helyez ugyanakkor a tőzsdékre, hogy az elmúlt hónapok sztárjainak számító technológiai és chipgyártó vállalatok részvényeiben profitrealizálás indult meg, amit néhány nagyobb vállalat frissen megjelent gyorsjelentése is fokozott. Ez utóbbi ugyanakkor inkább az amerikai tőzsdéken látszik jelenleg, ott a Nasdaq alulteljesítő. A jó európai hangulathoz képest a magyar tőzsde alulteljesítő volt ma, a BUX index végül 0,8 százalékos mínuszban zárt, a blue chipek pedig kivétel nélkül estek. Az amerikai tőzsdéken változott a hangualt: a Dow Jones markáns pluszban zárt, az S&P 500 is emelkedett, a Nasdaq gyakorlatilag nullában zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×