Infostart.hu
eur:
380.89
usd:
321.86
bux:
130284.26
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Krakkolóüzem a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Szeizmikus mérésekkel kutat zöldenergia után a Mol Százhalombattán

Geotermikus energia után kutat és ehhez 3D szeizmikus méréseket végzett a Mol a Dunai Finomító területén és környezetében, hogy megvizsgálja a geotermikus energiahasznosítás lehetőségét. Jelentős segítség a szénhidrogén kutak lefúrásában megszerzett tudás a geotermikus energia hasznosításában – számolt be a InfoRádióban Kapes Dávid, a Mol Csoport Kutatás- Termelés divíziójának zöld energiaátmenetért felelős vezetője

A mérések célja, hogy megvizsgálják, rejt-e a Dunai Finomító környezete olyan geotermikus adottságokat, amelyek hasznosítása fenntarthatóbbá teheti a finomító működését. Amennyiben megfelelő helyen, és mélységben sikerül azonosítani kellő mennyiségű és hőmérsékletű rétegvizet, az hozzájárulhat a finomító energiafelhasználásához.

„Egyfajta föld alatti térképet készítünk a szeizmikus mérésekkel, berendezésekkel” – mondta el az InfoRádióban a Mol Csoport Kutatás- Termelés divíziójának zöld energiaátmenetért felelős vezetője. Kapes Dávid felhívta a figyelmet, hogy többfajta módja van a szeizmikus méréseknek, amit a Dunai Finomítónál illetve a Százhalombatta finomítókörnyékén végeztek. A folyamat során teherautókról mesterséges rezgéseket indítanak és a visszaverődések készítik el a földalatti háromdimenziós térképet.

„Kétfajta hasznosítása ismert a geotermiának: áramtermelésre, illetve hőtermelésre lehet használni, a vizsgálatok ennek eldöntésében segítenek, hogy pontosan mire lehet felhasználni a föld alatt rejlő energiát” – magyazázta Kapes Dávid hozzátéve, hogy Ócsa-Nagykáta, illetve Kálócfa területen is rendelkezik a Mol Csoport geotermikus kutatási licenccel, ahol szintén szeizmikus méréseket, illetve kutatófúrásokat fognak végezni.

Jövő májusban lehetnek eredmények

A százhalombattai régióban a szeizmikus mérést már lefolytatták, mostantól 4-6 hónap az adatfeldolgozás, majd a Mol szakemberei értelmezik az adatokat, így a jövő év második felében, május-júniusra várhatók a végleges eredmények, ekkor derül ki pontosan a rendelkezésre álló víztömeg mennyisége és hőmérséklete – ismertette a kutató.

„A kutatástermelés, vagyis az upstream területén dolgozunk, rengeteg szénhidrogén kutat már lefúrtunk az évek során, és az itt megszerzett tudást próbáljuk a geotermikus energia hasznosításába átültetni. A stratégia része a kutatás-termelés divíziónak, hogy geotermikus energiát hasznosítsuk a régióban. Az új irodaépületünkben – a budapesti Mol Campusban – már geotermikus energiát hasznosítunk” – tudatta a Mol Csoport Kutatás- Termelés divíziójának zöld energiaátmenetért felelős vezetője

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Nipah-vírus – Eldördülhet-e valaha a startpisztoly?

Jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem azonosítottak Nipah-vírussal fertőzött esetet – mondta az InfoRádióban az egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos. Torma Albert arról is beszélt, van-e esély arra, hogy világjárvány alakul ki.

Szakértő a Beneš-dekrétumokról: nem kedvező a szlovákiai magyaroknak, hogy kampánytéma lett az ügy

Érdekük a szlovák politikai erőknek, hogy Magyarországon kampánytéma legyen a Beneš-dekrétumok ügye még akkor is, ha a két fő rivális párt nagyjából egyetért a helyzet megítélésében – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet kutatásért felelős igazgatója, a Szlovákiai Magyar Szövetség külügyi szakértője.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Sosem került még ennyibe a magyar államadósság – Hova folyt el tavaly 4000 milliárd forint?

Sosem került még ennyibe a magyar államadósság – Hova folyt el tavaly 4000 milliárd forint?

Évek óta egyre magasabb összeget emészt fel a költségvetés kamatkiadása, 2025-ben azonban még a tervezett összeget is mintegy 300 milliárd forinttal sikerült túllépni, így több mint 4000 milliárd forintot fordított erre a célra Magyarország. A lakossági állampapírok után fizetendő kamat a következő években csökkenhet, ezzel párhuzamosan azonban az intézményi papírok átárazódása folytatódik, ami egyre inkább megterheli a költségvetést. Pedig a következő években főleg a kamatkiadások csökkenése tudna érdemi javulást okozni a hiánypályában, ami elengedhetetlenül szükséges lenne a választásokat követő gazdasági kilátások szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×