Rekordot döntött az OTP negyedéves nyeresége: idén a második negyedévben 330,015 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredmény, 23 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakánál. Ezzel kapcsolatban Korányi G. Tamás az InfoRádióban emlékeztetett: volt ennél magasabb negyedéve is a cégnek, de akkor speciális tételek voltak jelen, az üzbég bank megvásárlásának goodwillje. Most azonban nem is a negyedéves rekord a legfontosabb a tőzsdei szakértő szerint, hanem az, hogy az OTP stabilan képes negyedévente 300 milliárd adózott eredményt szállítani, ami a tavalyi 1000 milliárd után idén 1200 milliárdos éves profitot vetít előre.

Kicsit eltér az OTP által jelentett és a tényleges szám, mert az OTP az első negyedévben számolja el az egész évet terhelő adókat (banki különadók és más kötelezettségek), amelyek nagy terhet jelentenek neki. Így aztán az első negyedév alacsonyabb, a többi magasabb, mint az időarányos összeg lenne, ezért Korányi G. Tamás szerint inkább azt a számot érdemest figyelni, ami arányosítja az első negyedéves adókat.

"Ebből az látszik, hogy az első félévben 592 milliárd forint profitot ért el a bank, ami 10 százalékkal több a tavalyinál. Érdekes ennek a megoszlása. Az OTP Magyarországa 139 milliárdot hozott, ami minimális növekedés tavalyhoz képest. A külföldiek viszont jelentősen nőttek, annak ellenére, hogy a forint is erősödött ebben a félévben. A nyereségnek már 77 százaléka a külföldi érdekeltségektől érkezik – 10 országban van Magyarországon kívül OTP –, és közülük az első helyre most először az orosz OTP ugrott 109 milliárd forinttal. Megelőzte a 103 milliárdos nyereségű DSK-t, amely a legnagyobb bolgár bank, és az orosz eredmény duplája a szlovéniai OTP-ének, ami a legnagyobb szlovén bank és szintén a csoport egyik zászlóshajója. Mindez mutatja, hogy Oroszországból továbbra is dől a pénz, ami abból fakad, hogy nagyon magas a jegybanki alapkamat. A bank nem nagyon hitelez, hanem a bejövő betéteket – amelyek bőven jönnek be – az orosz jegybankban helyezi el, és nagyon alacsony emiatt a kiadás-bevétel aránya.

Minden egyes bevett rubelre mindössze 22 kopek kiadás jut, ami nemzetközi szinten is értelmezhetetlen, nagyon kedvező arány"

– értékelt a tőzsdei szakértő.

A tíz külföldi OTP-érdekeltség elég jól működik ahhoz, hogy az OTP termelőképessége stabil maradjon. Több vállalat az eurózónában van (Szlovénia, Horvátország, január 1-jétől Bulgária is). A Balkán országaiban lévő vállalatok az eurózónán kívül vannak, de Európához elég közel, Magyarország pedig EU-tag. Van még az orosz, az ukrán és az üzbég bank, amelyek nyugati befektetői szemmel egzotikusak és távoliak, de ezek is nyereséget hoznak – sorolta a tőzsdei szakértő, kiemelve: a két évvel ezelőtti "legújabb szerzemény", az üzbég Ipoteka Bank már 25 milliárd forint profitot hozott ebben a fél évben, ami a nem egészen 1 milliárd eurós vételárához képest kifejezetten magasnak számít, főleg úgy, hogy ez még csak a második év.

A Richter is erős első félévet zárt. A gyógyszergyártási bevételei 11 százalékkal nőttek, ebből 3 százalék az árfolyamhatás, de volumenben is 8 százalék növekedés történt. A 120 milliárdos eredmény 13 százalékkal elmarad a tavalyi első félév 138 milliárdjától., ám ez inkább csak látszólagos csökkenés, mert 2024-ben nem realizált pénzügyi eredménye volt a Richternek – mondta Korányi G. Tamás.

"Tavaly az első félévben nagyon sokat romlott a forint, és mivel a Richter túlnyomó részt, 95 százalékban exportra termel, ezért a bejövő eurón és dolláron nagyon jelentős pénzügyi eredményt ért el. Most az erősödő forint miatt nem ez a helyzet, a pénzügyi eredménye minimális volt – de pluszos, 3 milliárd –, úgyhogy azt lehet mondani, hogy a korábbi különleges helyzet megszűnt, viszont a normál tevékenységből több az eredménye" – értékelt.

Elmondása szerint a Richter februárban közölt idei tervei reálisak, de a megfigyelők azt gondolják, hogy a tervezett fölötti eredményre lehet számítani. Tavaly 1300 forint volt a részvényenkénti eredmény. Idén, hogyha az árfolyam nem változik, azaz ha a forint nem erősödik tovább, akkor 1300-1350 forintos EPS lehet. Hozzátette:

mivel idén új akvizíció nincs a láthatáron, a készpénzállomány pedig növekszik, ezért könnyen előfordulhat, hogy az idei osztaléknál jövőre több üti a részvényesek markát.

A Magyar Telekomnál a várakozások szerinti volt a nyereség és a bevétel, amiből az látszik, hogy nagyon sokat számít a távközlési különadó. A második negyedévben a bevétel inkább stagnált, ugyanakkora volt, mint a tavalyi, az egész fél évben pedig 3 százalékkal nőtt, de Korányi G. Tamás megjegyezte, hogy a 2024-es évvel ellentétben idén a kormány kérésére elmaradt az inflációkövető áremelés.

Viszont a Telekom nyereséggel eladta a Vidanet nevű érdekeltségét, a létszáma is csökkent mintegy 200 fővel, tehát a működés évek óta tartó racionalizálása csökkenti a költségszintet, és emiatt az eredmény igen dinamikusan nőtt: a tavalyi első félév 82 milliárd, az idei pedig 110 milliárdos adózott eredményt hozott, vagyis egyharmados a növekedés. És a távközlési cégeknél annyira figyelt üzemi eredmény, az EBITDA is ötödével emelkedett (ebben nincs benne a Vidanet eladása).

"Vagyis már most is nagyon magas, 100 forint volt az osztalék, és 40 milliárdot sajátrészvény-visszavásárlásra fordított a Magyar Telekom, ezt egyébként évek óta csinálja. A cég eddig, februárban azt kommunikálta, hogy 190 milliárdos eredményre számít a tavalyi 164 után. Most viszont

meglepetésként hangzott el, hogy év közben merte följebb vinni, és 200 milliárd forint fölötti eredményről beszél cég, ami szignifikánsan nagyobb osztalékot is jelent.

Ezért megy a találgatás a befektetők között, hogy a tavalyi 100 forint helyett 120 vagy 130 lesz-e, illetve, hogy növelik-e a visszavásárlási összeget, a tavalyi 40 milliárdot 50-re. Ha ez megtörténik, akkor borítékolható a további áremelkedés, ha nem is olyan lökésszerűen, mint tavaly. Két és fél év alatt gyakorlatilag megnégyszereződött az árfolyam, és továbbra is felfelé tart" – foglalta össze a tőzsdei szakértő.

Hozzátette még, hogy várhatóan a Mol pénteki adatközlésében sem lesz "különösebb probléma", vagyis miközben a magyar gazdaság sok sebből vérzik, a tőzsde négy blue chipje továbbra is nagyon jól teljesít. Úgy látja, nem véletlen, hogy miközben a forint is még erősödött január eleje óta, a BUX index 27,5 százalékkal ment feljebb idén.