Infostart.hu
eur:
365.01
usd:
332.36
bux:
145832.42
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
munkaerő hiány
Nyitókép: kamaraonline.hu

Egy grafikon, ami sokat elárul a magyar munkaerőpiac alakulásáról

Érdekes a kép, ha a júniusi foglalkoztatottsági adatokat megnézzük másfél évtizedre visszamenőleg.

A Központi Statisztikai Hivatal július 25-én közölte a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat. 2025. júniusában a gazdaságilag aktívak száma 4,89 millió fő volt, a foglalkoztatottaké 4,68 millió fő, a regisztrált munkanélküliek száma pedig 212 ezer főt mutatott. Ezen értékeket a 7,16 milliós munkaképes korú, azaz 15-74 éves népesség viszonylatában érdemes értelmezni.

A fenti adatok alapján az aktivitási arány, azaz a munkaképes korúakból a dolgozni szándékozók aránya 68,3 százalékon állt, a foglalkoztatási ráta 65,3, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalék volt.

Mivel a munkaerőpiacot jelentős szezonalitás, azaz éven belüli ingadozás jellemzi, így a fenti értékek értelmezéséhez az előző évek azonos hónapban mért mutatóit érdemes alapul venni. Ezen számok alakulását mutatja ez az ábra.

Ahogy a grafikon is megmutatja, az idei értéknél jobb aktivitási rátát még nem mért a magyar statisztikai hivatal az első nyári hónapban. 2024-ben ugyancsak 68,3 százalékot mutatott ez a fontos arányszám, azonban minden más évben kisebb értéket láthattunk. Az elmúlt 17 évben a mutató átlagos értéke 62,9 százalék volt, a legalacsonyabb értékét pedig 2009-ben vette fel, amikor 56,5 százalékon állt.

Hasonló folyamatokat láthatunk a foglalkoztatási ráta esetében is, bár itt a 2025-ös adat hajszállal „csupán” ezüstérmes lett a tavalyi után, ám még így is jóval magasabb szinten áll, mint a 17 év átlagát jelentő 59,1 százalékos érték, vagy a legrosszabb 2010-es 50,7 százalékos érték.

A fenti számok azt mutatják, hogy míg 2009-10-ben csak nagyjából minden második munkaképes korú magyar volt aktív, illetve rendelkezett állással, addig 2025-re már az érintettek kétharmada akart és tudott is dolgozni.

A 2025-ös munkanélküliségi ráta a vizsgált időszak középmezőnyébe tartozik, ám még így is egyértelműen alacsonyabb, mint a 6,1 százalékos átlagos szint, nem beszélve a 2010-es 11,0 százalékos értékről. A legalacsonyabb mutatót 2018-19-ben mérte a KSH, amikor a dolgozni szándékozók 3,2 százaléka nem rendelkezett csak állással.

A munkanélküliségi ráta görbéje egyértelműen mutatja a Covid.időszak nehézségeit, de azt is, hogy 2022-re a pandémia negatív munkaerőpiaci hatásait sikerült orvosolni. Az utóbbi három évben azonban kissé romlott a mutató értéke, a háborús időszak negatív gazdasági hatásai következtében.

A grafikon azt is megmutatja, hogy a 2018-19-es szintnél picivel magasabb munkanélküliségi ráta fő oka mégsem a rossz gazdasági helyzet, hanem az, hogy ma sokkan nagyobb arányban szeretnének a magyarok dolgozni, mint korábban.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője és a BCE docense

Címlapról ajánljuk
Elemző: az ukrajnai háború úgy állhat le egy fegyverszünettel, ahogy Koreában

Elemző: az ukrajnai háború úgy állhat le egy fegyverszünettel, ahogy Koreában

Volodimir Zelenszkij szerint az amerikai tárgyalók először vetették fel, hogy Ukrajna a NATO-tagságáért cserébe kivonulhatna a Donbaszból. Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és azt is elmondta, szerinte mi a legvalószínűbb forgatókönyv a konfliktus lezárására.

Csizmadia Ervin az Arénában: a kormány azt üzeni, hogy meg akarja szüntetni a régi elitet

Eddig sosem látott politikai szituáció van Magyarországon – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója úgy látja, az elszámoltatással kapcsolatos lépések üzenetek a Tisza szavazóinak, hogy a kormány számonkéri, és meg is akarja szüntetni a régi elitet.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×