Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Egy férfi pakolja a málnával teli ládákat a berkenyei Faluszövetkezet átvevőhelyén, Berkenye közelében. Az időjárás miatt várhatóan több málnát takarítanak be Nógrád megyében, mint tavaly, a gyümölcs minőségét azonban csak közepesnek értékelik szakemberek.
Nyitókép: Komka Péter

Nagy átalakulás a kedvenc gyümölcsöknél: a málnának vége, jön az áfonya

Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök magyarországi termesztésére, megfelelő termesztéstechnológiával és jó fajtaválasztással ismét fel lehet lendíteni a bogyós gyümölcsök, köztük a ribizli, a málna vagy a bodza termesztését – mondta az InfoRádióban Takács Ferenc, a FruitVeb alenöke.

Nemcsak a klímaváltozás miatt alakul át Magyarországon a bogyós gyümölcsök termesztése, hanem a munkaerőhiány is jelentős hatással van a gazdák döntésére. Takács Ferenc példaként említette a málnát, amelyből az 1900-as évek végén még európai mércével is jelentős termesztő volt Magyarország, mostanra viszont már csak nyomokban fedezhető fel málnaültetvény az országban. Ellentétes utat járt be a bodza, amely viszont épp az ezredforduló után futott be nagy karriert. „Míg málnát jelenleg Magyarországon néhány tíz hektáron elszórtan termesztenek, addig a bodzából, amelyet a különböző fasorok és út menti sávokból gyűjtöttek a 80-as években, jelenleg már hatezer hektáron termesztik” – mondta a FruitVeb alelnöke. Szerinte az ellentétes útnak az a fő oka, hogy míg a málnát csak kézzel tudják betakarítani, addig a bodza könnyebben begyűjthető, ráadásul sokkal gyorsabban növő faj, amellyel kevés növényvédelemmel és ráfordítással lehet jó bevételre szert tenni.

Takács Ferenc kiemelte, hogy a bogyós gyümölcsökkel foglalkozónak is dolgozniuk kell a klímaváltozás hatásainak kivédésén, így például szerinte ma Magyarországon öntözés nélkül elképzelhetetlen a minőségi gyümölcstermesztés. Ugyanígy szükség van a folyamatos védekezésre a jégverés ellen, amely korábban kivételes jelenség volt, mostanra viszont általánossá vált, így a minőségi almatermesztésben alkalmazott jéghálós támrendszer már „begyűrűzik” a kisebb kultúrákba is. Az is gondot jelent, hogy

az erős napsugárzás már árt a gyümölcsöknek, és a napégés ellen árnyékolást kell alkalmazni.

A tavaszi időszakban pedig a fagyok ellen kell fellépni, mert már néhány fokos beavatkozás megmentheti a termést.

Beszélt a ribiszke helyzetéről is, a fekete ribiszke termesztése szinte teljesen gépesíthető, és így a kézimunkaerő igénye az kiküszöbölhető, ez az előnye, a piros ribiszke – amelyben begyűjtésére már szintén vannak technológiai megoldások – viszont értékesebb, mert fontos alapanyaga a cukrásziparnak, a gasztronómiának, és frissen is szívesen fogyasztják.

„Nagyrészt még fürtösen kell szedni kézi munkaerővel, ez egy picit drágábbá teszi a termesztését, de vannak pozitív jelek, amelyek azt mutatják, hogy újra nagy igény jelentkezik ezekre a gyümölcsfajokra” – mondta Takács Ferenc.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.

Donald Trumpnak „jól fog menni” az ukrán és az orosz elnökkel is

Mindkettejükkel találkozik az amerikai elnök, előbb Volodimir Zelenszkijjel vasárnap Floridában. Az előzetes egyeztetések már zajlanak.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×