Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Egy férfi pakolja a málnával teli ládákat a berkenyei Faluszövetkezet átvevőhelyén, Berkenye közelében. Az időjárás miatt várhatóan több málnát takarítanak be Nógrád megyében, mint tavaly, a gyümölcs minőségét azonban csak közepesnek értékelik szakemberek.
Nyitókép: Komka Péter

Nagy átalakulás a kedvenc gyümölcsöknél: a málnának vége, jön az áfonya

Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök magyarországi termesztésére, megfelelő termesztéstechnológiával és jó fajtaválasztással ismét fel lehet lendíteni a bogyós gyümölcsök, köztük a ribizli, a málna vagy a bodza termesztését – mondta az InfoRádióban Takács Ferenc, a FruitVeb alenöke.

Nemcsak a klímaváltozás miatt alakul át Magyarországon a bogyós gyümölcsök termesztése, hanem a munkaerőhiány is jelentős hatással van a gazdák döntésére. Takács Ferenc példaként említette a málnát, amelyből az 1900-as évek végén még európai mércével is jelentős termesztő volt Magyarország, mostanra viszont már csak nyomokban fedezhető fel málnaültetvény az országban. Ellentétes utat járt be a bodza, amely viszont épp az ezredforduló után futott be nagy karriert. „Míg málnát jelenleg Magyarországon néhány tíz hektáron elszórtan termesztenek, addig a bodzából, amelyet a különböző fasorok és út menti sávokból gyűjtöttek a 80-as években, jelenleg már hatezer hektáron termesztik” – mondta a FruitVeb alelnöke. Szerinte az ellentétes útnak az a fő oka, hogy míg a málnát csak kézzel tudják betakarítani, addig a bodza könnyebben begyűjthető, ráadásul sokkal gyorsabban növő faj, amellyel kevés növényvédelemmel és ráfordítással lehet jó bevételre szert tenni.

Takács Ferenc kiemelte, hogy a bogyós gyümölcsökkel foglalkozónak is dolgozniuk kell a klímaváltozás hatásainak kivédésén, így például szerinte ma Magyarországon öntözés nélkül elképzelhetetlen a minőségi gyümölcstermesztés. Ugyanígy szükség van a folyamatos védekezésre a jégverés ellen, amely korábban kivételes jelenség volt, mostanra viszont általánossá vált, így a minőségi almatermesztésben alkalmazott jéghálós támrendszer már „begyűrűzik” a kisebb kultúrákba is. Az is gondot jelent, hogy

az erős napsugárzás már árt a gyümölcsöknek, és a napégés ellen árnyékolást kell alkalmazni.

A tavaszi időszakban pedig a fagyok ellen kell fellépni, mert már néhány fokos beavatkozás megmentheti a termést.

Beszélt a ribiszke helyzetéről is, a fekete ribiszke termesztése szinte teljesen gépesíthető, és így a kézimunkaerő igénye az kiküszöbölhető, ez az előnye, a piros ribiszke – amelyben begyűjtésére már szintén vannak technológiai megoldások – viszont értékesebb, mert fontos alapanyaga a cukrásziparnak, a gasztronómiának, és frissen is szívesen fogyasztják.

„Nagyrészt még fürtösen kell szedni kézi munkaerővel, ez egy picit drágábbá teszi a termesztését, de vannak pozitív jelek, amelyek azt mutatják, hogy újra nagy igény jelentkezik ezekre a gyümölcsfajokra” – mondta Takács Ferenc.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka András ezt üzeni elnöki jelölése után

Baka András ezt üzeni elnöki jelölése után

Személyesen tájékoztattuk Dr. Baka Andrást a TISZA-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra - írja a miniszterelnök a közösségi oldalán.

Aszódi Attila: akár még hónapokig is elhúzódhat a paksi helyzet

A 2018-as nagy szárazság tapasztalatai alapján a Paksi Atomerőművet a teljes kikapcsolás közelébe sodró helyzet még akár három hónapig fennállhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja. Úgy fogalmazott: még ha nem is szólnak a szirénák, akkor is egy súlyos természeti katasztrófa közepén vagyunk.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×