Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Hand of man with credit card, using a ATM
Nyitókép: sanjagrujic/Getty Images

MNB: Magyarországon nemzetközi viszonylatban is drága a bankolás

Nemzetközi összehasonlításban is drágának minősülnek a pénzforgalmi költségek Magyarországon – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank most közzétett Fizetési rendszerek jelentése. Eközben csökkent idehaza a csak elektronikus jövedelemmel rendelkezők aránya, bizonyos vármegyékben az emberek egyharmada sem kapja így a megélhetését.

Az elmúlt évben is dinamikusan bővült az elektronikus fizetési forgalom, több mint 200 millióval emelkedett az ilyen tranzakciók száma egy év alatt, így összesen több mint 2,5 milliárd elektronikus fizetést bonyolítottak le az ügyfelek Magyarországon, ezen belül is a bankkártyás tranzakciók domináltak – mondta az InfoRádióban a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgatója.

Bartha Lajos ugyanakkor egy negatív jelenségre is felhívta a figyelmet: „Csökkent a kizárólag elektronikus jövedelemmel rendelkezők aránya, holott korábban folyamatos növekedésben volt. Ez azt jelenti, hogy

sokan a jövedelmük egy részét készpénzben kapják, és így is fogják elkölteni,

ami bizonyos értelemben negatívan hat az elektronikus fizetésekre.” Az ügyvezető igazgató azt is közölte, jelentős különbségek vannak az ország egyes területei között az elektronikus fizetés elterjedésében: csaknem 60 százalékkal Budapest jár az élen, 29 százalékos aránnyal pedig Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye a két sereghajtó.

Az MNB ügyvezetője a bankolási költségek alakulásáról is beszélt. Elmondta, a jegybank nagyon magasnak tartja mind a lakossági, mind a vállalati szektor pénzforgalmi költségeit. Többek között a költségek kordában tartására érdekében kötött megállapodást év elején a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség. A felek emellett azon is gondolkodnak, milyen további lépéseket lehet még tenni, hiszen

a magyar pénzforgalmi költségek nemzetközi összehasonlításban is drágának minősülnek

– emelte ki Bartha Lajos. 2024-ben a pénzforgalmi szolgáltatásokból származó banki bevételek csaknem 15 százalékkal emelkedtek és megközelítették a 970 milliárd forintot. Három tényező növelte jelentősen a lakossági pénzforgalmi költségeket:

  • az évenkénti inflációkövető díjemelések,
  • a tranzakciók darabszámával és értékével arányos díjak rendkívül magas súlya,
  • a pénzforgalmi struktúra átláthatatlansága.

„A versenyképesség szempontjából éppen ezért fontos lenne ezen pénzforgalmi költségek mielőbbi csökkentése” – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

Az elektronikus infrastruktúra kihasználtsága egyre nagyobb, mintegy 10 millió bankkártya van használatban, az aktívan használt kártyák száma 7,4 millió, ami 3 százalékos emelkedés.

A 2024-ben lefolytatott pénzforgalmi ellenőrzések alapján a vizsgált pénzforgalmi szolgáltatók működése általánosságban megfelelő volt, azonban tártak fel hiányosságokat is. Az MNB 6 pénzfogalmi ellenőrzési eljárást zárt le, és közel 300 millió forint összegű bírságot szabott ki, a leggyakoribb jogsértés a fizetési műveletek haladéktalan jóváírásához kapcsolódott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×