Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Hand of man with credit card, using a ATM
Nyitókép: sanjagrujic/Getty Images

MNB: Magyarországon nemzetközi viszonylatban is drága a bankolás

Nemzetközi összehasonlításban is drágának minősülnek a pénzforgalmi költségek Magyarországon – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank most közzétett Fizetési rendszerek jelentése. Eközben csökkent idehaza a csak elektronikus jövedelemmel rendelkezők aránya, bizonyos vármegyékben az emberek egyharmada sem kapja így a megélhetését.

Az elmúlt évben is dinamikusan bővült az elektronikus fizetési forgalom, több mint 200 millióval emelkedett az ilyen tranzakciók száma egy év alatt, így összesen több mint 2,5 milliárd elektronikus fizetést bonyolítottak le az ügyfelek Magyarországon, ezen belül is a bankkártyás tranzakciók domináltak – mondta az InfoRádióban a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgatója.

Bartha Lajos ugyanakkor egy negatív jelenségre is felhívta a figyelmet: „Csökkent a kizárólag elektronikus jövedelemmel rendelkezők aránya, holott korábban folyamatos növekedésben volt. Ez azt jelenti, hogy

sokan a jövedelmük egy részét készpénzben kapják, és így is fogják elkölteni,

ami bizonyos értelemben negatívan hat az elektronikus fizetésekre.” Az ügyvezető igazgató azt is közölte, jelentős különbségek vannak az ország egyes területei között az elektronikus fizetés elterjedésében: csaknem 60 százalékkal Budapest jár az élen, 29 százalékos aránnyal pedig Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye a két sereghajtó.

Az MNB ügyvezetője a bankolási költségek alakulásáról is beszélt. Elmondta, a jegybank nagyon magasnak tartja mind a lakossági, mind a vállalati szektor pénzforgalmi költségeit. Többek között a költségek kordában tartására érdekében kötött megállapodást év elején a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség. A felek emellett azon is gondolkodnak, milyen további lépéseket lehet még tenni, hiszen

a magyar pénzforgalmi költségek nemzetközi összehasonlításban is drágának minősülnek

– emelte ki Bartha Lajos. 2024-ben a pénzforgalmi szolgáltatásokból származó banki bevételek csaknem 15 százalékkal emelkedtek és megközelítették a 970 milliárd forintot. Három tényező növelte jelentősen a lakossági pénzforgalmi költségeket:

  • az évenkénti inflációkövető díjemelések,
  • a tranzakciók darabszámával és értékével arányos díjak rendkívül magas súlya,
  • a pénzforgalmi struktúra átláthatatlansága.

„A versenyképesség szempontjából éppen ezért fontos lenne ezen pénzforgalmi költségek mielőbbi csökkentése” – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

Az elektronikus infrastruktúra kihasználtsága egyre nagyobb, mintegy 10 millió bankkártya van használatban, az aktívan használt kártyák száma 7,4 millió, ami 3 százalékos emelkedés.

A 2024-ben lefolytatott pénzforgalmi ellenőrzések alapján a vizsgált pénzforgalmi szolgáltatók működése általánosságban megfelelő volt, azonban tártak fel hiányosságokat is. Az MNB 6 pénzfogalmi ellenőrzési eljárást zárt le, és közel 300 millió forint összegű bírságot szabott ki, a leggyakoribb jogsértés a fizetési műveletek haladéktalan jóváírásához kapcsolódott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

Gyökeresen átalakul a Fidesz parlamenti frakciója, hétfőn alakul meg az új, vezetője Gulyás Gergely lesz – közölte Orbán Viktor, aki visszaadja mandátumát is. „Rám most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk” – hangsúlyozta.

Szabó Olivér Norton: leghamarabb 2050-ben lehet ember a Marson

Leghamarabb 2050-ben léphet ember a Mars felszínére – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Szabó Olivér Norton szerint legalább ennyi idő kell, hogy egy ilyen, várhatóan a Holdról indítandó küldetés minden előfeltétele teljesüljön.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

Brüsszel az új energiaválságot nem elsősorban csővezetékek és tankerek drámájaként, hanem a versenyképességet romboló ársokként írja le: Európa importált fosszilis függősége minden geopolitikai rezdülésnél azonnal a számlákban és a termelési költségekben jelentkezik. Az Európai Bizottság rövid távon koordinált, célzott védőintézkedésekkel tompítaná az ütést, miközben azt üzeni, hogy az általános, mindenkire kiterített támogatási modellek – a magyar rezsicsökkentés logikája – túl drágák és rosszul céloznak egy újabb árhullámban. A tartós kiutat gyorsított tisztaenergia-termelésben, villamosításban, hálózatfejlesztésben és energiahatékonyságban látják, mert az áramtermelés „tisztulása” önmagában még nem húzza ki a fűtést, a közlekedést és az ipari hőt az olaj–gáz szorításából. A tét végső soron az, hogy Európa a következő sokkot ismét támogatásokkal próbálja-e túlélni, vagy a válságot egy kevésbé sérülékeny energiarendszer felé toló kényszerré tudja-e formálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×