Miután a megelőző hónapokban óriási inflációs gyorsulás ment végbe, ami messze meghaladt minden elemzői várakozást, ezúttal több technikai tényező, illetve az árrésstop hatása miatt már leginkább arra lehetett számítani, hogy végre csökkenni kezd érdemben az infláció. Az előzetes várakozások alapján arra lehetett számítani, hogy a februári 5,6 százalékos infláció 5 százalékra mérséklődik, ehhez képest a KSH az egy évre visszatekintő drágulás mértékét 4,7 százalékra mérte, vagyis annál is kisebbre, mint az elemzők várták. Máshogy fogalmazva még nagyobb inflációs esés történt a múlt hónapban, mint arra számtani lehetett – magyarázta az InfoRádióban Madár István.

Az árrésstop hatását illetően a szakértő jelezte: márciusban az élelmiszer-infláció 7 százalékos volt, vagyis a februári 7,1 százalék nem sokat mérséklődött, következésképp a mostani jelentős dezinflációban nem az élelmiszerárak játszották a főszerepet, azzal együtt, hogy korábban az elemzők leginkább arra számítottak, hogy folytatódni fog a élelmiszerárak száguldása a boltokban. „Az árrésstop egyelőre arra volt jó, hogy a márciusi inflációs adatot nem gyorsította tovább, hanem ahhoz semlegesen járult hozzá” – tette hozzá a Portfolio munkatársa, hiszen az árrésstop március 17-én lépett életbe, így a KSH-nak nagyjából négy napja lehetett arra, hogy olyan adatokat is beletegyen az áradatbázisába, amire ez hatással bírt.

„Azt, hogy bizonyos termékek ára jelentősen esett, az áprilisi inflációs adat fogja érdemben megmutatni.”

A fogyasztói árindex kedvező alakulását leginkább két karakteres inflációmérséklő hatás okozta: az egyik az üzemanyagok esetében volt tapasztalható; egyrészt havi alapon is csökkentek az üzemanyagárak februárról márciusra, másrészt egy évvel ezelőtt áremelkedés volt, ami bázishatáson keresztül a 12 havi árindexet jelentősebb mértékben csökkentette, de komoly lehúzóhatást gyakorolt az egész inflációban is.

Hasonló a helyzet, csak még „durvábban” a távközlési szolgáltatások, illetve a tévé-előfizetések áránál – tette hozzá Madár István, emlékeztetve: múlt év márciusában mérte ugyanis a KSH a nagy szolgáltatók díjemelését, amit a 2023-as magas inflációra hivatkozva eszközöltek. Az akkori óriási drágítás most azonban kiesett az egy évre visszatekintő árindexből, ami szintén nagyon jelentős lehúzó hatás az inflációban. A Portfolio munkatársa szerint, miután a szolgáltatók januárban már viszonylag markánsan emeltek árat, másrészt a kormányzat részéről erős nyomás van, hogy ezt ne folytassák, könnyen elképzelhető, hogy ez a szolgáltatáscsoport rövid bázison nem fog hozzájárulni az infláció gyorsulásához, ez pedig kedvezően befolyásolhatja az inflációs mutatókat a közeljövőben.