Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Young woman reading nutrition label while buying pasta at supermarket.
Nyitókép: Drazen Zigic/Getty Images

És ez még nem az árrésstop hatása – szakértő a meglepetésszerű inflációról

Márciusban 4,7 százalék volt az éves infláció Magyarországon. Előzetesen az elemzők arra számítottak, hogy a februári 5,6 százalékról 5 százalékra mérséklődik a fogyasztói árindex. A kedvezőbb adathoz az árrésstop még nem járult hozzá jelentősebb mértékben – mondta az InfoRádióban Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

Miután a megelőző hónapokban óriási inflációs gyorsulás ment végbe, ami messze meghaladt minden elemzői várakozást, ezúttal több technikai tényező, illetve az árrésstop hatása miatt már leginkább arra lehetett számítani, hogy végre csökkenni kezd érdemben az infláció. Az előzetes várakozások alapján arra lehetett számítani, hogy a februári 5,6 százalékos infláció 5 százalékra mérséklődik, ehhez képest a KSH az egy évre visszatekintő drágulás mértékét 4,7 százalékra mérte, vagyis annál is kisebbre, mint az elemzők várták. Máshogy fogalmazva még nagyobb inflációs esés történt a múlt hónapban, mint arra számtani lehetett – magyarázta az InfoRádióban Madár István.

Az árrésstop hatását illetően a szakértő jelezte: márciusban az élelmiszer-infláció 7 százalékos volt, vagyis a februári 7,1 százalék nem sokat mérséklődött, következésképp a mostani jelentős dezinflációban nem az élelmiszerárak játszották a főszerepet, azzal együtt, hogy korábban az elemzők leginkább arra számítottak, hogy folytatódni fog a élelmiszerárak száguldása a boltokban. „Az árrésstop egyelőre arra volt jó, hogy a márciusi inflációs adatot nem gyorsította tovább, hanem ahhoz semlegesen járult hozzá” – tette hozzá a Portfolio munkatársa, hiszen az árrésstop március 17-én lépett életbe, így a KSH-nak nagyjából négy napja lehetett arra, hogy olyan adatokat is beletegyen az áradatbázisába, amire ez hatással bírt.

„Azt, hogy bizonyos termékek ára jelentősen esett, az áprilisi inflációs adat fogja érdemben megmutatni.”

A fogyasztói árindex kedvező alakulását leginkább két karakteres inflációmérséklő hatás okozta: az egyik az üzemanyagok esetében volt tapasztalható; egyrészt havi alapon is csökkentek az üzemanyagárak februárról márciusra, másrészt egy évvel ezelőtt áremelkedés volt, ami bázishatáson keresztül a 12 havi árindexet jelentősebb mértékben csökkentette, de komoly lehúzóhatást gyakorolt az egész inflációban is.

Hasonló a helyzet, csak még „durvábban” a távközlési szolgáltatások, illetve a tévé-előfizetések áránál – tette hozzá Madár István, emlékeztetve: múlt év márciusában mérte ugyanis a KSH a nagy szolgáltatók díjemelését, amit a 2023-as magas inflációra hivatkozva eszközöltek. Az akkori óriási drágítás most azonban kiesett az egy évre visszatekintő árindexből, ami szintén nagyon jelentős lehúzó hatás az inflációban. A Portfolio munkatársa szerint, miután a szolgáltatók januárban már viszonylag markánsan emeltek árat, másrészt a kormányzat részéről erős nyomás van, hogy ezt ne folytassák, könnyen elképzelhető, hogy ez a szolgáltatáscsoport rövid bázison nem fog hozzájárulni az infláció gyorsulásához, ez pedig kedvezően befolyásolhatja az inflációs mutatókat a közeljövőben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×