Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Meki Batu, Ethiopia - Young pepper plants growing in a dry cracked field at the Fruit and Vegetable Growers Cooperative in Meki Batu.
Nyitókép: Edwin Remsberg/Getty Images

Kormányzati segélykiáltás mindenkihez: súlyos vízhiány van!

A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az értékmentő öntözési célú vízhasználatra 30 napig.

Az energiaügyi miniszter március 1-jei kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) kezdeményezését követően - jelentette be hétfőn megküldött közös közleményben a két agrárszövetség.

A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az értékmentő öntözési célú vízhasználatra 30 napig, ehhez csupán a gazdálkodó bejelentésére van szükség. A vízkészletjárulékot sem kell fizetni. Az intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy a megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők legyenek az idén is várhatóan száraz tavaszi időszak hatásai - tették hozzá.

Mint közölték a NAK és a Magosz a hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján kezdeményezte az Energiaügyi Minisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.

Kifejtették, a kontinens időjárását jelenleg hatalmas kiterjedésű anticiklon határozza meg, amelynek hatására egész Európában, de különösen Kelet-Közép-Európa legnagyobb részén a szokásosnál jóval szárazabb az idő. Az erősen aszályos 2022-es év februárjához képest is nagyobb mértékű az aszályhelyzet.

Az Adria teljes térségét aszály sújtja, és a legtöbb csapadék innen szokott érkezni Magyarországra, ahol az októbertől márciusig tartó téli vízellátási időszak jóval szárazabb volt az átlagnál. A sokévi átlaghoz képest decemberben csaknem 50, januárban mintegy 35, februárban 50 százalékkal kevesebb csapadék hullott. Bár a napokban lehullott csapadékmennyiség kielégítő volt, a vízgyűjtőn lévő jelentős vízhiányt egy heti csapadék nem képes pótolni.

Kiemelték: a Kárpát-medence 20 százalékkal gyorsabban melegszik, mint Európa más térségei, a hőségnapok száma radikálisan megemelkedett az elmúlt években, így óriásiak a párolgási veszteségek. A felszíni vízhozamok csökkennek, különösen igaz ez az Alföldre, ahol a Tisza vízhozamának 30 százaléka hiányzik, és az utánpótlás is elmarad, hiszen a Duna vízgyűjtőjén nagyon kevés hó van, a Tisza vízgyűjtőjén pedig gyakorlatilag nincs. A Magosz és a NAK mindezek miatt a korábban megszokottnál is hamarabb kezdeményezte a vízhiányos időszak kihirdetését.

A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb hektáronként 1200 köbméter vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása - ismertette a NAK és a MAGOSZ.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×