Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A beautiful mature woman is going through her receipts feeling worried she wont be able to pay her bills
Nyitókép: Anna Frank/Getty Images

A kormányhoz fordultak a nyugdíjasok

Az Idősek Tanácsa az áfa-visszatérítéssel érintett termékek körének bővítését kezdeményezte – jelentette be szerdai közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az NGM hangsúlyozta, hogy a kormány határozottan fellép az indokolatlan áremeléssel és az áremelőkkel szemben. Az élelmiszerárak csökkentése érdekében a kormány nemcsak a kereskedelmi láncok által alkalmazható árrések hatósági maximalizálásával, hanem a nyugdíjasok áfa-visszatérítésével is harcol.

Emlékeztetnek: a kormány vállalta, hogy a tejtermékek, zöldségek és gyümölcsök után havonta 10-15 ezer forint erejéig visszatéríti az áfát. Ezt a nyugdíjasok rendkívül egyszerű módon, egy kedvezménykártya segítségével vehetik igénybe, a visszatérítés összege pedig automatikusan, a következő nyugdíjjal együtt készpénzben vagy a bankszámlára utalva érkezik. Az áfa visszatérítés biztosítja, hogy a kedvezmény ne az áremelő kereskedelmi láncok profitját növelje, hanem közvetlenül a nyugdíjasokat segítse. Az intézkedés 2,5 millió nyugdíjas számára nyújt segítséget.

Közölték: az Idősek Tanácsa egyeztetéseket kezdeményezett arról, hogy ezt a visszatérítést a nyugdíjasok minél szélesebb körben tudják érvényesíteni. Az Idősek Tanácsa több javaslatot is megfogalmazott, többek közt az érintett élelmiszerek körének bővítését, úgy mint mirelit áruk, húsok, halak, pékáruk, liszt, cukor, étolaj és tojás.

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a kormány számára fontos a nyugdíjasok és az őket képviselő szervezetek véleménye, hangja. Ezért arról, hogy milyen termékkörre és mikortól érvényesíthetik a nyugdíjasok az adó-visszatérítést, az egyeztetések folyamatosak maradnak – hangsúlyozta közleményében az NGM.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×