A januári inflációs adat magasabb lett a vártnál, jelentősen megugrott számos termék ára, de ez a Nemzetgazdsági Minisztérium közleménye szerint ideiglenes folyamat. A tárca számos szervezettel áll kapcsolatban annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az élelmiszer-inflációt – mondta az InfoRádióban Suppan Gergely.

Felidézte: 2024 vége felé már látható volt, hogy a tejtermékek ára fölfelé indult, a tojásárak is nagyot ugrottak, jelentős volt az étolaj- és a lisztár emelkedése. Kedvező hírként említette ugyanakkor, hogy a múlt hónap végén már egyes termékeknél – így például a tojásnál és a tejnél – fordulópont mutatkozott.

A jelenlegi infláció hátterében a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára szerint főleg nemzetközi események állnak. Például a tojásár drágulása hátterében egy, a környező országokban történt madárinfluenza-járvány húzódik, hiszen le kellett ölni a tojótyúkokat, és emiatt jelentősen visszaesett a tojáskínálat. Időközben az Egyesült Államokban is elszabadultak a tojásárak az ottani madárinfluenzás helyzet miatt. Ezenkívül a gabonaárak jelentősen elkezdtek emelkedni az elmúlt év második felében, ami hatással volt a lisztárakra, vagy például ugyanígy hatottak a napraforgóárak az étolajárakra.

A vaj drágulásának hátterében viszont időjárási ok áll Suppan Gergely szerint:

tavaly a nyári hőhullámok hatására jelentősen csökkent a szarvasmarhák tejhozama, illetve csökkent a tejek zsírtartalma is,

ami magával vonta azt, hogy a nemzetközi piacokon a nyerstej felvásárlási ára már az őszi hónapoktól elkezdett jelentősen emelkedni, és a folyamat nagyjából az év elején érte el a csúcsot. Azóta viszont a nyerstej felvásárlási ára már valamelyest csökkent, viszont ennek még végig kell futnia a tejtermékpályán, hogy csökkenni tudjanak majd a vajárak. Mint mondta, a vajnál viszonylag gyorsan begyűrűzik a tej árának a hatása, míg a sajtnál ez egy kicsit lassabb folyamat, de már ott is látható volt számottevő drágulás.

Most mindenki arra számít, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium árstopokat vezet be, de Suppan Gergely szerint erről még nincs döntés, csak meglebegtették ennek lehetőségét.

A legjobb lenne, ha a tárgyalások folyamán olyan egyezségek születnének, amelyek révén némileg csökkenteni lehet az árakat,

és ebben az esetben talán nem lesz szükség az árstopok bevezetésére – jelentette ki.

Az üzemanyagok januári jelentős drágulása kapcsán felvetődött az üzemanyagárstop lehetősége is a nyilvánosságban. Ezzel kapcsolatban kijelentette: az nem csökkentené az élelmiszerárakat, bár az emberek kiadásait igen. Ugyanakkor január vége óta már csökkenésnek indultak az üzemanyagok árai, amiben például szerepet játszik a forint erősödése csakúgy, mint az olajárak csökkenése. Itt tehát már bekövetkezett a mérséklődés.

Felmerül a kérdés, hogy bár a kormány azt kommunikálja, hogy dolgozik az infláció alacsonyan tartásán, ez a törvény szerint a Magyar Nemzeti Bank elsődleges feladata. Mint Suppan Gergely elmondta, a tankönyvek szerint ha magas az árnövekedés, a jegybank kamatemeléssel "operálhat", viszont a jelenlegi, "nem tankönyvi" helyzetben olyan tényezők játszanak közre – mint például a madárinfluenza –, amelyekhez az MNB monetáris politikájának nincs semmi köze.

"Nem tudja megoldani a monetáris politika azt, hogy több legyen a tojótyúk ahhoz, hogy helyreálljon a kínálat például a tojás esetében. Itt kap szerepet a kormányzati politika, hogy asztalhoz ültessük a különböző gazdasági szereplőket, érdekcsoportokat, az élelmiszerlánc különböző szereplőit, a nyersanyag-, illetve a takarmánytermeléstől kezdve a feldolgozón keresztül a kiskereskedelemig" – fogalmazott, hozzátéve, hogy nagyon sokszereplős az élelmiszeripar, de valamilyen előrelépésre kell jutni.

Az NGM-ben határidőket egyelőre nem tűztek ki a tárca makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára szerint, de nagyon szorosan figyelemmel kísérik a különböző piaci árakat, napi szinten látják az árfigyelőt, és ez alapján hoznak majd döntést akkor, amikor szükségesnek látják.