eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Hand refilling the car with fuel at the refuel station, the concept of fuel energy
Nyitókép: Koonsiri Boonnak/Getty Images

Az adókat leszámítva nálunk a második legdrágább az üzemanyag az EU-ban

Európai uniós szinten a jövedéki és fogyasztási adó nélküli összehasonlításban csak a dánok fizetnek többet a benzinért.

Az Európai Bizottság heti jelentése szerint, amelyet január 16-án publikáltak, a 95-ös benzin 1000 literje Magyarországon 819,1 euróba kerül adók nélkül. Ez literenként 0,82 euró, azaz 338 forint - írja az Economx.

Mint írják, ez a második legmagasabb ár az EU-ban, ennél csak Dániában kerül többe adók nélkül a 95-ös oktánszámú benzin, 906,51 euró 1000 literenként. A dobogó harmadik helyén Hollandia áll 817,78 euróval, azonos paraméterek mellett.

A velünk szomszédos országokban a jelentés szerint ennyibe kerül 1000 liter 95-ös benzin:

  • Románia - 748,88 euró,
  • Szlovákia - 717 euró,
  • Szlovénia - 644,9 euró,
  • Ausztria - 688,7 euró,
  • Horvátország - 710 euró.

A lap hozzáteszi, gázolaj terén valamivel jobb a helyzet, ugyanis ott csak az ötödik Magyarország, előz minket Hollandia, Dánia, Észtország és Svédország.

Teljesen más a kép, ha az adókkal bruttósított benzinárat vizsgáljuk, a magyar átlagos 95-ös ár 1537,9 euró ezer literenként, amelyből a hétfői euró/forint árfolyammal kalkulálva 633,6 forintos literenkénti átlagár adódik. Ilyen összevetésben a középmezőnyben vagyunk, a 16. helyen - írják.

Több tényező is hozzájárul ahhoz, hogy miért Magyarországon a második legmagasabb az adóktól megtisztított üzemanyagár. A lista csak az áfa és a jövedéki adók nélküli árakat összesíti, ám nálunk egyéb tételek is gyarapítják a bruttó benzinárakon keresztül az államkasszát: készletezési díj, kiskereskedelmi adó, illetve az EKR-hez köthető teher formájában.

Címlapról ajánljuk
Nagy téli csapás: egy évszaknyi víz hiányzik a talajból, és kártevők pusztítják az erdőket

Nagy téli csapás: egy évszaknyi víz hiányzik a talajból, és kártevők pusztítják az erdőket

Még az erdészeket is meglepte az a jövőkép, melyet a különböző klímaszcenáriók jeleztek előre – mondta az InfoRádióban a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. Mészáros Péter figyelmeztetett: az aszály és a nem megfelelő mennyiségű téli csapadék miatt a pesti oldalon 2050-re gyakorlatilag megszűnhetnek a zárt erdők, és felnyíló, sztyeppszerű környezet fogadhatja az odalátogatókat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×