Problémahegy előtt áll a klímavédelemre kötelezett európai textilipar, és talán nem is sejtenénk mi okozza ezt - írja a vg.hu az osztrák Heute cikkét idézve. Egy felmenőink generációi óta mindennaposan használt anyaggal a pamuttal az utódaink generációi jó eséllyel már alig fognak találkozni.

Mindennek az az oka, hogy az Európai Unióban 2030-ra a textilek 50 százalékának részben, negyedének teljesen újrafeldolgozhatóvá kell lennie, 2050-re pedig el kell érni a teljes újrahasznosíthatóságot. Csakhogy a legnépszerűbb textília a pamut: a WWF (Természetvédelmi Világalap) szerint 43 százalékban ebből ruházkodnak az Európai Unióban.

Márpedig ez az anyag nem igazán újrafeldolgozható a rendelkezésre álló technológiákkal.

Pamut Európában egyáltalán nem luxus cikk és gigászi mennyiségben használja is a ruhaipar. A mintegy 450 millió európai - a statisztikák szerint - fejenként évi átlag 15 kilogramm ruhát vásárol belőle.

A portál szerint ha az adatok korrektek, és a pamut súlya nagyjából az átlagnak megfelelő, akkor évi 2,9 millió tonna ruha újrahasznosításáról van szó, vagy arról, hogy ekkora mennyiségű textíliát kellene más anyagra cserélni. Mégpedig rövid idő alatt: 2030, amikorra mindezt már legalább részben meg kellene oldani.

A német Tailorlux ügyvezető igazgatója, Tobias Herzog szerint csak a visszahozott pamut ruházat mintegy 20 százalékban újrafeldolgozható. Ez annyit jelent, hogy hatalmas mennyiségű pamut öltözetnek egyszerűen el kell tűnnie a piacról a következő években.

A következmények drasztikusak lehetnek.

A lecserélésre olyan anyagot kell találni, ami kimutathatóan kisebb környezetkárosítást okoz, miközben a felhasználási tulajdonságai ugyanazok és a kereslettel is találkozik – mondta a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség szakembere, Harald Junker.

A divatszakértő és designer Jeroen van Rooijen véleménye az, hogy nyilvánvalóan csak a műanyag helyettesítheti a pamutot, ha az újrahasznosítás a legfőbb cél. Viszont a pamutgyártás alapanyagának, a gyapotnak az előállítása, az erre használt emberi munkaerő sorsa, komoly politikai-ideológiai üggyé is vált a nyugati médiában és közösségi médiában, és az ilyenek az elmúlt időszakban erős hatással voltak az uniós döntéshozatalra.

Ugyanakkor a pamuttal nemcsak az a gond, hogy nehezen újrahasznosítható.

Az is aggályos, hogy az előállítása jelentősen megterheli a környezetet. Egy kilogramm sztenderd pamut előállításához tízezer liter vízre van szükség és egy liter vegyszerre. Ugyan a műanyag előállításához kevesebb víz kell, viszont a viselése távolról sem olyan kellemes.

A pamut az egyik legkényelmesebb dolog, egész évben viselhetjük. De ha nem változik az uniós szabályozás, akkor hamarosan ruházati alapanyagból politikai kérdéssé, végső soron pedig olyan luxus áruvá válhat, mint a selyem.