Infostart.hu
eur:
386.48
usd:
328.34
bux:
110953.4
2025. december 30. kedd Dávid
Nyitókép: Forrás: YouTube/MNB

Évzáró MNB-jóslat: januártól csökkenhet az infláció, 2,6-3,6 százalékos GDP-növekedés jön

Inflációs és GDP-növekedési jóslatot is tett a jegybank, ezt ismertette sajtótájékoztatóján Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az alelnök szerint huzamosabb ideig maradhat 6,5 százalék a jegybanki alapkamat. Kommentálta az érkező jegybankelnök, Varga Mihály által hétfőn elmondottakat. Arra a kérdésre is részletesen válaszolt, hogy mit tesz az inflációval a jövő évi, nagy arányú reálbér-növekedés.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén nem változtatott az alapkamaton, amely így változatlanul 6,50 százalék. Nem változott a kamatfolyosó két széle sem.

Az utolsó ülés zajlott ebben az évben - derült ki Virág Barnabás MNB-alelnök kedd délutáni sajtótájékoztatóján.

A jegybanki alelnök először a makrogazdasági pénzügyi piaci helyzetképet mutatta be, ez alapján úgy vélekednek az MNB-nél, hogy csak 2026-ban tér vissza tartósan 3 százalék alá a magyarországi infláció.

Az idei évre összességében 0,5 (0,3-0,7) százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak, ám ezért nem a monetáris politika felelős, hanem mások mellett az agrárium és a német ipari teljesítmény.

A növekedés Virág Barnabás szerint 2025 közepétől állhat tartósan irányba. A kiszámítható növekedés viszont tartós bizalomerősödést okoz, mint mondta. 2,6-3,6 százalékos lehet 2025-ben a GDP-növekedés.

A monetáris politikai döntésre áttérve hangsúlyozta, fegyelmezett, szigorú, türelmes hozzáállás indokolt a Monetáris Tanács részéről, amely "elkötelezett az inflációs cél tartása mellett". Jelezte, a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat huzamosabb ideig fennmaradhat.

Arról is szólt, hogy az élelmiszerárak és az üzemanyag pörgeti az inflációt, a piaci szolgáltatások és az iparcikkek viszont erősen húzzák vissza.

A 4,5 százalék körüli infláció majd 2025 első negyedévében kezd csökkenni, nyárra érhet tehát 4 százalék alá, de a jóslat inkább felfelé módosult a legutóbbi prognózis óta.

Hogy a növekedési ütem miért gyorsulhat, azt négy lábra alapozta Virág Barnabás:

  1. reálbér-növekedés
  2. felpörgő hitelpiac
  3. építőipar (szerződésállomány jelentősen növekszik, egy év alatt bő 30 százalékkal)
  4. feldolgozóipar pozitív számai (októberben a májusi számokhoz képest 10 százalék volt a növekmény, a BMW, a BYD és a CATL 0,6 százalék pluszt adhat a GDP-hez jövőre).

Virág Barnabás szerint az ország gazdaságának fundamentális tényezői javulnak, a folyó fizetési mérleg feltűnően pozitívumban van, a költségvetés egyensúlyban marad, az adósságráta csökken, és bár a GDP-növekedés a gyengébbek közé sorolható, ez 2025-ben már nem így lesz. Ezen kívül az infláció is a toleranciasávban marad 2025 nagy részében, noha januárig még emelkedik - részletezte Virág Barnabás.

Figyelmeztetett azonban, hogy a globális befektetői hangulat változékony, és a fennálló geopolitikai feszültségekben sem mutatkozik megoldás, ami felvonultat kockázatokat.

Kérdések - válaszok

Az új jegybanki vezetés hétfőn vázolta elképzeléseit, mennyire esnek egybe ezek a jelenlegi elképzelésekkel?

Az üzenetek alapján nagyon hasonló irányba lépnek majd. Nagy kérdés lesz, hogy megőrizzük-e az inflációt tartósan alacsony tartományban. Hónapról hónapra kell értékelni a helyzetet.

Mi lesz az ön személyes jövője?

Mandátumom végéig fogom szolgálni a jegybank működését.

Miért nem szigorított szeptember óta a jegybank, ha az infláció növekszik, a forint pedig 4 százalékot gyengült az euróhoz képest szeptember óta?

A feltörekvő piacokkal szembeni hangulat megváltozott. Ez a jövő évi inflációban már minden bizonnyal megjelenik. Azt pedig nem tudhatjuk, hogy a geopolitikai helyzetnek jövőre milyen inflációs hatásai lehetnek. Mindenki sokat beszél, de sokkal többet majd a jövő év első negyedévében fogunk tudni a nemzetközi megállapodásokról, vámegyezségekről...

Van-e tanulság a jegybank számára a környezet változása hatására? Nem kellene-e akkor dönteni az alapkamatról, amikor inflációs számok válnak nyilvánossá?

Változások mindig vannak. Az amerikai hatások kéthavonta teljesen megváltoznak, és ez csak egy tényező. Az infláció is csak egy összetevője a magyar monetáris politika alakításának.

Mekkora inflációs mozgást okoznak a jövő évi béremelések?

Ez sokakat érdekel. A képzett munkaerőért egyre élesebb verseny folyik, aki nem tud bért emelni, elveszíti az embereit, ez egy folyamat. Helyes felismerés, hogy bért kell emelni. A reálbéremelkedés önmagában az inflációs képet nem változtatja meg. Középtávon persze kulcskérdés lesz, hogy a béremelkedést leköveti-e a termelékenység javulása.

Miért került ki az "adatvezérelt" szó az elemzési szempontok közül?

Elkopott. Szimplán ez az indok. A döntéseket továbbra is az adatok lehető legszélesebb körének ismeretében kell hoznunk, de nem kell ismételgetnünk, hogy "adatvezérelt", egyenesebben kell kommunikálni.

Milyen EU-s forrásbeáramlásra számít a jegybank?

Történhet forrásvesztés, de érkeznek is források, például az agráriumba, ezzel kapcsolatban nincs kérdés. Magyarország a következő években jut eurómilliárdokhoz, ez megjelenik majd a növekedési adatokban is.

Javasolt-e bárki kamatnövelést, -csökkentést?

Egy tanácstag javasolt 0,25 százalékpontos csökkentést. Kilétére nem derül fény.

Címlapról ajánljuk
Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Pirosba csúszott Amerika, de az éves mérleg még mindig kiváló

Az ázsiai tőzsdéken ma reggel kisebb esést láthattunk, ezt követően Európában óvatos optimizmus volt megfigyelhető, Amerikában pedig kisebb mínuszban zártak a tőzsdék. A nemesfém piacra is nagyon érdemes figyelni az év utolsó napjaiban, ugyanis az ezüst és az arany árfolyama is új történelmi csúcsot döntött az éjjeli órákban, ezt követően azonban egy nagyobb zuhanás vette kezdetét. Gazdasági események szempontjából nem voltak nagy izgalmak, és a potenciális ukrajnai békével kapcsolatos hírek sem mozgatták meg nagyon a részvénypiacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×