Az erről szóló közleményben a kerület azt írta, a döntést az Országgyűlés felhatalmazása alapján ügydöntő szavazáson hozták meg a kerület lakói, a rendelet ez alapján készült. A megfogalmazás szerint a terézvárosiaknak többet ér otthonuk békéje, mint a kerület büdzséjéből kieső bevétel, és fontos számukra, hogy a kerület visszaszerezze "lakó jellegét". Ezt mutatja szerintük az a szavazási eredmény, amely szeptemberben született meg Terézvárosban.

Az úgynevezett Airbnb-voksoláson 6083 szavazásra jogosult nyilvánított véleményt, ez jóval nagyobb részvétel (20,52 százalék) más ilyesféle szavazásokhoz képest; a "budapesti lakógyűlésen" például 9 százalék volt a részvételi arány. Hasonló szavazásra a települési önkormányzatok körében még nem volt példa, és példa nélküli az is, hogy európai nagyvárosok mellett (például Lisszabon, Amszterdam, Berlin, Róma, London, Barcelona) Terézváros kerületként határozott a szigorításról.

Soproni Tamás (Momentum) polgármester fontosnak tartja, hogy

a változtatás csak 2026. január 1-jén lép életbe, így a vállalkozásoknak lesz idejük felkészülni.

"Időközben napvilágot látott a kormány terve is, amely inkább látszatintézkedés, mint beígért szigorítás, hiszen nem ad választ az együttélési konfliktusokra, a fekete szálláskiadásra, számos kiskaput rejt, és az adóemelés mértékében sincs semmi visszatartó, ha valaki ismeri a piacban rejlő bevételi lehetőségeket" - fogalmazott a kerületvezető.

A csütörtöki szavazáson egyedül a Kétfarkú Kutya Párt képviselője voksolt nemmel, a Fidesz-KDNP és a Hatodik Kerület Fejlődéséért Egyesület (HAFE) képviselője pedig nem szavazott.

"Azzal, hogy a képviselő-testület rendeletbe foglalta a terézvárosiak többségi akaratát, Terézváros lett az egyetlen olyan hazai önkormányzat, amely felhatalmazásával élve mert fellépni és intézkedéseket hozni saját lakói és a lakhatási válság csökkentése érdekében a piaci érdekekkel szemben" - áll a közleményben.