Az elmúlt két évtizedben először fordulhat elő, hogy Kína már nem lesz a globális nyersolajkereslet motorja. Ez a helyzet új kihívások elé állítja a kereskedőket és vezetőket, akik a héten az APPEC olajkonferencián gyűltek össze Szingapúrban - írja a Bloomberg alapján a Portfolio.

Kína gazdasági lassulása, az ingatlanpiaci bizonytalanság és a gyenge fogyasztói bizalom mellett a strukturális változások is nehezítik a helyzetet a világ legnagyobb szénhidrogén-importőrének számító Kínában. Az elöregedő népesség, az energetikai átállás és a nagy költségű infrastruktúrára egyre kevésbé támaszkodó növekedési modell is hozzájárul a kedvezőtlen kilátásokhoz.

Kínában a személyautók terén az elektromos járművek irányába indultak el nagyon látványosan, a szállítmányozás területén pedig a dízelhajtást fokozatosan LNG-flottára cserélik le, ennek következtében tavaly 220 ezer hordónyival kevesebb gázolajat fogyasztott Kína. Ez a mennyiség Magyarország éves dízelfogyasztásának a kétszerese.

Janet Kong, a Hengli Petrochemical International vezérigazgatója így fogalmazott: "Feltettem a kereskedőimnek egy kérdést - mióta kereskednek? Azt mondják, 10 éve. Az én válaszom az, hogy önök nem igazán kereskedtek olyan világban, ahol Kína nem volt egy árfelhajtó tényező."

Kína, mint a világ legnagyobb olajimportőre, évtizedek óta támogatta a nyersolaj árát és üzleti lehetőségeket biztosított a kereskedőknek világszerte. Az alacsony GDP-növekedés - esetleg az idei 5 százalékos cél elmaradása - megnehezíti ennek fenntartását.

A Bloomberg nem hivatalos felmérése szerint a kínai olajfogyasztás 2025-ben várhatóan legfeljebb napi 300 000 hordóval nő majd.

Az idei évre napi 200 000 hordós bővülést várnak.

A szakértők az elektromos járművek terjedése, a cseppfolyósított földgázzal működő teherautók térnyerése mellett a kormányzati korlátozásokat említették a lassulás okaként.

A szabad tárolókapacitás hiánya is akadályozza Pekinget a stratégiai olajtartalékok bővítésében.