eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér. Forrás: Budapest Airport.
Nyitókép: Forrás: Budapest Airport.

Szakértő: a válságok mutatják meg azt, hogy az állam befolyásoló szerepe meghatározó

Tulajdonosi szempontból számos példa van arra, hogy a világ jelentős repülőterei egymástól eltérő tulajdoni struktúrában működnek, vagyis nem létezik egy tökéletes megoldást jelentő modell a légikikötők gazdaságilag optimális működtetésére – állapította meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

A tulajdonos, jelen esetben az állam határozhatja meg a repülőtér fejlesztésének az ívét, azt, hogy milyen irányba akarja formálni a repülőteret az adott országban, és ez mindenféleképpen nagyobb mozgásteret takar – mondta Pásztor Szabolcs az InfoRádióban.

Az Oecomomus kutatási igazgatója szerint a turisztikai szektor még jobb kiaknázását adhatja majd a saját kézben lévő repülőtér. Kiemelte, hogy az ágazat forgalma már hasonló számokat produkál, mint a Covid előtti években, és az előzetes becslések szerint az elkövetkező években további fejlődés várható.

A Budapest Airport az utóbbi másfél évben számos elismerést és kitüntető címet megszerzett, a legjobb kelet-európai reptérnek 11. alkalommal választották, de a kategóriájában megkapta Európa legjobb repülőtere díjat is. Pásztor Szabolcs szerint ezek az elismerések is azt mutatják, hogy az állam egy értékes eszközt vásárolt vissza, és egyben nagy a felelősség is, hiszen a színvonalat tartani kell.

"Ha a világ repterein szétnézünk, akkor azt láthatjuk, hogy rendkívül vegyes a kép, hiszen vannak olyan repülőterek, amelyek állami kézben vannak, és vannak olyan repülőterek, amelyek magánkézben vannak, sőt, még van egy harmadik változat is, amikor egyébként vegyes vagy több cég kezében van a repülőtér. Nem lehet egyértelmű következtetést levonni azzal kapcsolatosan, hogy ki a jó gazda, mert vannak kimondottan rossz példák is arra, amikor az állam a tulajdonos, és vannak kimondottan jó példák is" – fejtette ki a szakértő.

2005 decemberében értékesítette az akkori kormány a Budapest Airport részvényeinek 75 százalékát és ezzel az üzemeltetési és a vagyonkezelési jogokat is. Pásztor Szabolcs kiemelte, hogy akkor sokan azt hirdették, hogy az állam nem a legjobb gazda, de jött a 2008-as, 2009-es válság egy gyors visszarendeződéssel, majd a 2020-as évek kihívásai.

"Most megint új megvilágításba helyeződött az állam, és ha valamilyen kataklizma vagy anomália van, akkor sokan az államhoz fordulnak, mert védőernyőt tud nyújtani, és a piaci mozgások túlzottan szélsőségesek lehetnek" – fejtette ki. Hozzátette, hogy minden esetben a válságok mutatják meg azt, hogy az állam befolyásoló szerepe lényeges és meghatározó.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×