Mint az Infostart is megírta Szijjártó Péter miniszter bejelentése nyomán, Kapu Tibor 31 éves gépészmérnök a választott jelölt, a tartalékos űrhajós pozícióra pedig Cserényi Gyula 35 éves villamosmérnököt választották a magyar űrhajósporgram folyamatában.

"A tegnapi éjszaka folyamán a szakértői bizottság meghozta végleges döntését mindenféle szempontot mérlegelve, és ez úgy szól, hogy Kapu Tibor 32 éves gépészmérnök lehet a következő magyar kutatóűrhajós, aki eddig leginkább az autóiparban dolgozott, és főleg akkumulátor-fejlesztéssel foglalkozott" – közölte a miniszter.

"Mindkét jelöltnél és a másik két jelöltnél is, akik a négyes csoportban voltak, nagyon komoly szempontrendszer mérlegelése zajlott az elmúlt időszakban. A fizikai és orvosi tényezők mellett a pszichológiai jellemzők, a problémamegoldó készség, a személyiségjegyek elemzése, a szaktudás és a kommunikációs képességek vizsgálata is fontos szempont volt, és a magyar szakembergárdán kívül az Európai Űrügynökség kollégái is az elmúlt időszakban vizsgálták a jelölteket, illetve az amerikai partnerek is" – mondta a kiválasztási folyamatról Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa.

A két jelölt hamarosan az Egyesült Államokba utazik, ott folytatják a kiképzésüket, az Axiom Space és a NASA biztosítja majd azokat a feltételeket, amelyek szükségesek az űrutazáshoz. Azok a jelöltek, akiket most nem választottak ki ebben a körben, arra kapnak lehetőséget, hogy a földi támogató személyzet csapatában kiemelt munkatársként vezessék tovább a tudományos program végrehajtását, illetve a két kiutazó munkáját tudják majd támogatni. "A küldetés alatt is kiemelt feladatuk lesz támogatni a programot, ha benne akarnak maradni" – tisztázta.

Arra a kérdésre, hogy mikor lesz újra magyar az űrben, azt mondta, a legvalószínűbb időpont továbbra is ez év vége vagy a következő eleje.

"Nem Magyarország hatásköre, hanem a nemzetközi partnereké az, hogy mikor és hogyan történik meg a felbocsátás"

– mondta Ferencz Orsolya, és megígérte, amint a partnerek döntenek az űrutazás időpontjáról, azonnal nyilvánosságra hozzák, a remények szerint már hónapokon belül.

A magyar űrhajóssal kapcsolatban a szakértői közösség a 30 napos missziót preferálta, de ezt is egy bonyolult nemzetközi tárgyalássorozat véglegesíti majd, és ebben sem Magyarországé lesz az utolsó szó, és egy ilyen misszió 14, de 30 napos is lehet.

Az úttal kapcsolatos feladatok terén a tudományos élethez intézett felhívást a kormány, és a miniszteri biztos elmondta, csaknem negyven kísérleti javaslat érkezett be, ezeknek a kiértékelése, kiválasztása szintén a szakértők feladata volt.

"Föld-megfigyelési, anyagtudományi, sugárzástani, folyadékfizikai, virtuálisvalóság-kísérlet, gyógyszerkutatási, orvostudományi, mikrobiológiai és pszichológiai vizsgálati javaslatok egyaránt érkeztek. A véglegesítés a HUNOR kutatás-fejlesztési alprogramja, az Európai Űrügynökség, illetve az amerikai partnerek és a magyar szakemberek közös döntését fogja igényelni, ettől függ, hogy végül mi az, ami majd bekerül a programba" – fejtette ki Ferencz Orsolya.

Hogy miért érdemes erre 44 év után újra ennyi energiát, pénzt fordítani, azzal kapcsolatban hangsúlyozta: egyáltalán nem a presztízsszempontok miatt fontos.

"Maga az űrtevékenység és az űreszközök használata, illetve ezen technológiáknak az ismerete, ezzel való rendelkezése nagyon komoly gazdasági jelentőséggel bír, hiszen a technológiáknak ez a magas szintje nagyon komoly hozzáadott tudást igénylő iparágakat és szakterületeket fejleszt. Ráadásul

ezek a kísérletek, amelyeket a Nemzetközi Űrállomáson végeznek, a földi élet javítására szolgálnak.

Mondom példaként a gyógyszerkutatást, ami közvetlenül hasznosul azután az emberek életében a Földön. Tehát mindezekben való részvétel, hogy a magyar szakemberek a hazai programokban itthonról is részt tudnak venni a legmagasabb szintű kutatásokban, közvetlenül hatással van a tudományos életre, az innovációra, a felsőoktatásra és természetesen a gazdasági életünkre is" – magyarázta Ferencz Orsolya.