eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter (b) és Annalena Baerbock német külügyminiszter a német Zöld Párt 49. küldöttgyűlésén Karlsruhéban 2023. november 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez? – elemzés

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.

Míg a Zöldek pár évvel ezelőtt még üstökös politikai szereplő volt Németországban, növekvő támogatású, befolyású, a pártnak is nagy elvárásai voltak a jövővel kapcsolatban, illetve az átlag német is úgy ítélte meg, hogy nem feltétlenül a pártra szavazna, de nagy potenciál rejlik benne; mára ez némiképp megváltozott.

"Mégpedig olyan értelemben, hogy bár elérne 14-16 százalékot érhetne el egy szövetségi választáson ugyanúgy, mint 2021-ben, azonban az ezen túlmutató potenciál teljesen elolvadt a párt mögül" - vélekedett az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője. "Nagyon magas az elutasítottsága, a német közvélemény-kutatások rendszeresen mérik azt is, hogy a szavazók kire szavaznak első helyen, második helyen, és ki az, akire semmiképpen sem szavaznak, és ez utóbbi kategóriában a Zöldek nagyon nagy mértékben előretörtek. Úgyhogy az látszik, hogy a két év kormányzás alatt, 2021 végétől mostanáig a Zöldek politikája a tágabb közvéleményt rendkívül megosztja, a saját, tősgyökeres szavazótábort - ha lehet mondani - még szorosabbra zárta" - tette hozzá.

A saját tábor tehát megmaradhatott, az a 14-15 százalék, aki akkor szavazott rájuk, de a potenciális 10-15 százaléknyi támogató eltűnt.

Sokak szerint az erőszakosnak látszó zöldítési politika lehet az egyik ok, ezzel a kutató is egyetért.

"Abszolút ez az egyik fő motívum. Azt kell látni, hogy a Zöldek ugye egy hárompárti kormánykoalíció kisebb tagja, hiszen papíron a szociáldemokraták, az SPD a legerősebb koalíciós társ, ő adja a kancellárt is Olaf Scholz személyében, mégis sok megkérdezett számára, sőt

a legtöbbek szerint a Zöldek tűnik a legdominánsabb politikai szereplőnek a kormányon belül, úgy ítélik meg az emberek, ők azok, akik rá tudják erőltetni a saját elképzeléseiket a kormány munkájára,

és egy olyan kormányról beszélünk, amelynek történelmien alacsony a támogatottsága a ciklus félidejében. Tehát a kormány rossz szereplését részben a Zöldeknek tulajdonítják; az erőszakos zöldítési terveket viszont a gazdaság az emberek érzékelése szerint jelentősen megsínyli a mindennapokban, a gazdaság már a negyedik negyedévben van negatívumban. Az elképzelések nem azt tükrözik, hogy a kisebb, gazdaságilag liberális FDP hogyan próbálná orvosolni a német gazdaság nehéz helyzetét, vagy a szociáldemokraták, hanem inkább azt látják a szavazók, hogy a Scholz-kormány a Zöldek ipar- és gazdaságpolitikáját viszi tovább, kezdve egészen a nukleáris erőművek leállításával, amelyet most már a német szavazók többsége hibás döntésnek tart, egészen addig, hogy az autóipar teljes átalakításáig, vagy akár az új építésű házaknál bevezetendő rendkívül szigorú energetikai szabályozásokig" - fejtegette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×