Az Eurostat adatai szerint a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közti eltérés (ún. foglalkoztatási rés) 2021-ben és 2022-ben is csökkent Magyarországon: kisebb ingadozások mellett, de a nők foglalkoztatási rátája a vizsgált években nagyobb mértékben emelkedett, mint a férfiaké – így mérséklődött a két nem foglalkoztatása közti távolság, 2022-ben 9,8 százalékpont volt - írja friss tanulmányában az Oeconomus.

Ezzel 2022-ben sikerült kedvezőbb átlagot elérni, mint az EU-átlag (10,7 százalékpont),

továbbá kisebb volt a különbség a nők és férfiak között, mint a régió több országában, Romániában, Csehországban és Lengyelországban.

Nagyobb ingadozások mellett, de a 2012-es 20,1 százalékról 2022-re 17,5 százalékra csökkent a férfiak és a nők közti bérszakadék Magyarországon. Régiós országok között Magyarországon kedvezőbb volt a nemek közti bérszakadék 2022-ben, mint Csehországban (17,9 százalék) és Szlovákiában (17,7 százalék), de megelőztük Ausztriát (18,4 százalék) és Németországot is (17,7 százalék).

A gazdaságkutató alapítvány tanulmányában azt írja, 2023. január elsején a következőképpen oszlott meg az Európai Unió és Magyarország népessége nemek szerint: 51,12 százalék nő és 48,88 százalék férfi az EU-ban, illetve 51,82 százalék nő és 48,18 százalék férfi Magyarországon.

A magas foglalkoztatási arány biztosítása mind a férfiak, mind a nők számára az EU egyik legfontosabb fenntartható fejlődési célkitűzése.

Az egyenlőség és a fenntartható gazdaság szempontjából fontos a nemek közötti nagymértékű foglalkoztatási szakadék csökkentése, amely a 20 és 64 év közötti férfiak és nők foglalkoztatási rátája közötti különbséget méri. Az EU 2030-as célja az 5,6 százalékpontos vagy alacsonyabb foglalkoztatási szakadék elérése - írja a kutatóintézet.

Az Unióban a nők foglalkoztatási aránya 2009-ben 60,6 százalék volt, ez 2022-re 69,3 százalékosra nőtt. Férfiak esetében a ráta magasabb értékről indult, és lassabban nőtt, a 2009-es 74,0 százalékról 2022-re 80,0 százalékra. Ennek eredményeként a nemek közötti foglalkoztatási különbség 2009 és 2022 között 2,7 százalékponttal csökkent.

Bár a 2022-re 10,7 százalékpontra történő csökkenés új rekordalacsony értéket jelent, ez egyben azt is jelenti, hogy a munkaképes korú férfiak foglalkoztatási aránya még mindig jelentősen meghaladja a nőkét. A negyedéves adatok alapján 2023 harmadik negyedévére 9,6 százalékpontra csökkent a foglalkoztatási szakadék értéke az EU-ban.

Magyarországon a foglalkoztatottsági különbség alacsonyabb volt az EU-ban mértnél,

bár a dinamika ingadozó volt az elmúlt évtizedben. 2022-ben 9,8 százalékponttal több férfit foglalkoztattak idehaza, mint nőt, bár hozzáteszik, negyedéves adatok alapján 2023 harmadik negyedévére ez 9 százalékpontra mérséklődött.

Az EU szintjén 2022-ben a nők 27,8 százaléka dolgozott részmunkaidőben a 20-64 éves korcsoportban, míg ez a férfiaknak csak 7,6 százaléka. Ennek a különbségnek az egyik fő oka a gyermekek vagy fogyatékkal élő felnőttek gondozása volt. 2022-ben a részmunkaidőben dolgozó nők 27,1 százaléka számolt be a gondozási feladatokról mint fő okról, míg a férfiaknak csak 6,3 százaléka - írják.

Régión belül 2022-ben Magyarország kedvező helyet foglalt el a foglalkoztatási szakadék tekintetében: Romániában (18,6 százalékpont), Csehországban (14,9 százalékpont) és Lengyelországban (12,9 százalékpont) is magasabb volt a két nem foglalkoztatása közti eltérés, mint hazánkban (9,8 százalékpont).

A legtöbb uniós országban a nők általában magasabban képzettek, mint a férfiak, ennek ellenére a nők továbbra is kevesebbet keresnek, amit a nemek közötti bérszakadék is bizonyít.

Az EU-ban a nők felülreprezentáltak az alacsonyan fizetett ágazatokban és alulreprezentáltak a jól fizetett ágazatokban. A nemek közötti bérszakadék, valamint a megszakított és rövidebb munkával töltött életszakaszok miatt a nők életük során kevesebbet keresnek, mint a férfiak, valamint a foglalkoztatási és bérszakadékok nagymértékben befolyásolják a nemek közötti nyugdíjkülönbséget is.

Az EU-ban 2016 és 2021 között a nemek közötti bérszakadék 2,4 százalékponttal csökkent. Ugyanakkor 2022-ben a nők bruttó órabére az EU-ban átlagosan 12,7 százalékkal elmarad a férfiakétól.

A férfiak és nők közötti keresetkülönbség egy része azzal magyarázható, hogy a nők inkább az olyan alacsony fizetésű gazdasági ágazatokban koncentrálódnak, mint az oktatás és az egészségügy, míg a férfiak inkább a pénzügyi és az IT-ágazatban dolgoznak. Hasonlóképpen, a férfiak nagyobb valószínűséggel kerülnek előléptetésre vezetői pozíciókba, mint a nők.

Magyarországon a 2012-es 20 százalékos bérszakadékhoz képest 2022-ben alacsonyabb szinten, 17,5 százalékon járt a mutató, bár az eltelt 10 évben jelentős ingadozásokat mutatott.