Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a magyar GDP 2024-ban 2,9 százalékkal, míg 2025-ben 3,0 százalékkal bővül. Arra számítanak, hogy a háztartások fogyasztása és a beruházások lesznek a magyar növekedés motorjai. A német gazdaság gyengélkedése és a fellendülő import miatt a külkereskedelmi egyenleg korábbi jelentős pozitív hozzájárulása a GDP-bővüléshez idén és jövőre várhatóan megszűnik.

A gazdasági előrejelzés a következő negyedévekben a dezinfláció ütemének csökkenésével, majd az infláció enyhe, átmeneti emelkedésével számol – olvasható a közleményükben. Így összességében a

2024-es átlagos áremelkedés 4,3 százalékos lesz, 2025-ben 3,4 százalékra csökken az infláció.

Az intézet az élelmiszerek terén a globális élelmiszerár-trendek és a kedvező hazai termés következtében az általános inflációnál mérsékeltebb emelkedésre számít 2024-ben. A jegybank 2025-ben érheti el tartósan a 3 százalékos inflációs célt – teszik hozzá.

A szervezet szerint a monetáris politika mind az elmúlt évtizedekhez képest, mind régiós összevetésben kiemelkedően szigorú: magas reálkamat és túlértékelt euró-forint árfolyam jellemzi. Az infláció vártnál gyorsabb csökkenése lehetővé teszi a jegybank számára, hogy gyorsítson a kamatcsökkentési ciklus ütemén. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az euró átlagos árfolyama 2024-ben a 393–401, majd 2025-ben a 403–418 forintos sávban fog mozogni.

Számításaik szerint egy munkanélkülire jutó betöltetlen álláshelyek száma 2023 negyedik negyedévére 0,36-ra csökkent a 2022 közepi 0,64-ről. Ez a mutató legutóbb 2017-ben mutatott hasonló értéket, ami arra utal, hogy a munkaerőpiac feszessége csökken. Ha csökkenő mértékben is, de a munkaerőpiac továbbra is feszes marad; így a konjunktúra beindulása miatt 2024-re a foglalkoztatottság 0,6 százalékos, majd 2025-re 0,8 százalékos növekedésére számítanak. A gazdasági előrejelzés 2024-re a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az élénkülő konjunktúra miatt újra a reálbérek emelkedésével számol:

2024-ben a versenyszférában 5,5 százalékkal nőnek a reálbérek.

A munkanélküliek aránya pedig 2024-ben 3,9, jövőre 3,8 százalék lesz.

2023-ban a kiugró infláció miatt a vásárlóerő csökkent, ami a háztartások fogyasztásának a Covid-járvány alatt tapasztaltnál is nagyobb visszaeséséhez vezetett. Az Egyensúly Intézet szerint idén és jövőre azonban a konjunktúra és a reálbérek növekedésének újraindulása folytán a fogyasztás ismét növekvő pályára állhat. A fogyasztás várakozáson felüli csökkenése nehéz helyzetbe hozta a költségvetést: 2023-ban a költségvetési hiány a második alkalommal megemelt, 5,2 százalékos hiánycélt is meghaladva 6 százalék felett alakul. Idén sem csökken 3 százalék alá a deficit, hiszen ez veszélyeztetné a kormány növekedési céljait: az agytröszt szerint a deficit 5 százalék közelébe várható.

Előrejelzésük szerint 2024-ben 6,6 százalékos, majd 2025-ben 5,4 százalékos növekedéssel számolhatunk a beruházások terén.