Infostart.hu
eur:
387.2
usd:
330.53
bux:
109520.94
2025. december 19. péntek Viola
Az új tízezer forintos bankjegy mintája látható egy tárlóban a korábbi bankjegy előtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Milyen lesz a magyar készpénz? című sajtótájékoztatóján az MNB budapesti székházában 2014. szeptember 1-jén. A jegybank megújítja a bankjegysorozatot; először a tízezer forintos bankjegyek változnak, ezek szeptember 2-től ugyan már hivatalos fizetőeszköznek számítanak, de a gyakorlatban decembertől jelennek meg a forgalomban.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

MNB: háromszáz milliárdos vagyon védi a bankrendszert

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vagyona 167 milliárd forint, a Szanálási Alapé pedig közel 128 milliárd forint.

Hangsúlyozták: a betétbiztosítási garanciaalap feltöltöttsége jóval meghaladja az uniós és hazai jogszabályi minimum elvárásokat, ami azt jelenti, hogy soha nem látott mértékű összegek védik a hazai pénzügyi rendszer stabilitását.

Az OBA pénzeszközei idén január 31-én meghaladták a 167 milliárd forintot. Az uniós jogszabály, illetve a hazai hitelintézeti törvény előírása szerint a garanciaalapnak legkésőbb 2024. július 3-ig kellett volna elérni a megfelelő feltöltöttségi szintet, ami a potenciális kártalanítási kötelezettség alá tartozó teljes banki betétállomány 0,8 százalékára rúg. A január végi összeg ezzel szemben már 1,15 százalékos feltöltöttségi szintet jelez.

A feltöltést úgy sikerült határidő előtt teljesíteni, hogy a 2022-ben - a hazai bankrendszeren kívüli nemzetközi okok miatt - végelszámolás alá került hazai Sberbank betéteseinek több mint 140 milliárd forintot fizetett ki az OBA a banknál maradt betéteik után. A betétesek érdekét védő fontos idei változás, hogy az OBA (a korábbi 10 munkanap helyett) ez évtől még gyorsabban, immár 7 munkanap alatt fizetné ki a betéteseket, ha egy bank esetleg bajba kerülne.

Az OBA egy hitelintézet fizetésképtelensége esetén nyújt betétesenként és hitelintézetenként legföljebb 100 ezer eurónak (egyes esetekben 150 ezer eurónak) megfelelő forint kártalanítást (100 ezer eurónál ez 389,25 forintos árfolyamon bő 38,9 millió, 150 ezer eurónál pedig közel 58,4 millió forint lenne) a pénzüket eddig ott kamatoztató vállalati és lakossági betéteseknek. Az MNB azonban hangsúlyozza, hogy kriptoeszközökre nem vonatkozik az OBA garanciája.

A tíz éve működő Szanálási Alap vagyona idén január végére - szintén a hazai bankok befizetései nyomán - megközelítette a 128 milliárd forintot. A szanálási eljárás célja, hogy egy bank válsága esetén ne adófizetői pénzek felhasználásával, hanem elsősorban az adott hitelintézet tulajdonosai viseljék a veszteséget. Amennyiben a szanálás közérdeket szolgál, akkor - a pénzügyi stabilitás további erősítésére - a bank átszervezésére, életképességének helyreállítására a Szanálási Alap is adhat forrásokat.

Az OBA és a Szanálási Alap együttesen 2024 január végén közel 300 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett, és a pénzügyi stabilitási védőháló fontos részeként segítik a magyar bankrendszer biztonságos működését. A korábbiakban sem a két alap egyenként számított, sem együttes feltöltöttsége még sohasem ért el ilyen mértéket. Rendkívül magas szintű védelem áll tehát azon ügyfelek mögött, akik valamelyik itthoni hitelintézetben tartják pénzüket - hangsúlyozta az MNB.

Címlapról ajánljuk

Raklapmáglyák, térdig érő krumpli és zeller – apokaliptikus állapotokat hagytak maguk után a céljukat elérő gazdák Brüsszelben

Nem köt az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást Dél-Amerikával, ezt a célt a gazdák elérték, de Brüsszel városa nagy árat fizetett ennek kikényszerítéséért, a belga fővárosban megbénult a közlekedés, buszok rekedtek a traktorok közé, csak gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni. A csúcson kiderült, miből gondolja az EU visszafizethetőnek azt a kölcsönt, amelyet most Ukrajnának ad. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

Az önkormányzati helyiségek kiaknázatlan aranytartalékot jelentenek

A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk előző részében lefektettük a hatékony helyiséggazdálkodás alapjait: a portfóliószemléletű vagyonstratégiát, az adatvezérelt portfólió kialakítását és a rugalmas szabályozási keretet. Most a rendszer operatív eszköztárára térünk át – azokra a konkrét módszerekre, amelyek a mindennapi működésben valóban meghatározzák a teljesítményt, úgy mint az árazási logika, a napi működési rendszer felépítése, valamint az értékesítés megszervezésének módja. Azt is bemutatjuk, miként lehet mindezt valós körülmények között, kontrollált kísérleti környezetben tesztelni egy pilotprogram segítségével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×