Infostart.hu
eur:
360.5
usd:
309.61
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Az új tízezer forintos bankjegy mintája látható egy tárlóban a korábbi bankjegy előtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Milyen lesz a magyar készpénz? című sajtótájékoztatóján az MNB budapesti székházában 2014. szeptember 1-jén. A jegybank megújítja a bankjegysorozatot; először a tízezer forintos bankjegyek változnak, ezek szeptember 2-től ugyan már hivatalos fizetőeszköznek számítanak, de a gyakorlatban decembertől jelennek meg a forgalomban.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

MNB: háromszáz milliárdos vagyon védi a bankrendszert

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vagyona 167 milliárd forint, a Szanálási Alapé pedig közel 128 milliárd forint.

Hangsúlyozták: a betétbiztosítási garanciaalap feltöltöttsége jóval meghaladja az uniós és hazai jogszabályi minimum elvárásokat, ami azt jelenti, hogy soha nem látott mértékű összegek védik a hazai pénzügyi rendszer stabilitását.

Az OBA pénzeszközei idén január 31-én meghaladták a 167 milliárd forintot. Az uniós jogszabály, illetve a hazai hitelintézeti törvény előírása szerint a garanciaalapnak legkésőbb 2024. július 3-ig kellett volna elérni a megfelelő feltöltöttségi szintet, ami a potenciális kártalanítási kötelezettség alá tartozó teljes banki betétállomány 0,8 százalékára rúg. A január végi összeg ezzel szemben már 1,15 százalékos feltöltöttségi szintet jelez.

A feltöltést úgy sikerült határidő előtt teljesíteni, hogy a 2022-ben - a hazai bankrendszeren kívüli nemzetközi okok miatt - végelszámolás alá került hazai Sberbank betéteseinek több mint 140 milliárd forintot fizetett ki az OBA a banknál maradt betéteik után. A betétesek érdekét védő fontos idei változás, hogy az OBA (a korábbi 10 munkanap helyett) ez évtől még gyorsabban, immár 7 munkanap alatt fizetné ki a betéteseket, ha egy bank esetleg bajba kerülne.

Az OBA egy hitelintézet fizetésképtelensége esetén nyújt betétesenként és hitelintézetenként legföljebb 100 ezer eurónak (egyes esetekben 150 ezer eurónak) megfelelő forint kártalanítást (100 ezer eurónál ez 389,25 forintos árfolyamon bő 38,9 millió, 150 ezer eurónál pedig közel 58,4 millió forint lenne) a pénzüket eddig ott kamatoztató vállalati és lakossági betéteseknek. Az MNB azonban hangsúlyozza, hogy kriptoeszközökre nem vonatkozik az OBA garanciája.

A tíz éve működő Szanálási Alap vagyona idén január végére - szintén a hazai bankok befizetései nyomán - megközelítette a 128 milliárd forintot. A szanálási eljárás célja, hogy egy bank válsága esetén ne adófizetői pénzek felhasználásával, hanem elsősorban az adott hitelintézet tulajdonosai viseljék a veszteséget. Amennyiben a szanálás közérdeket szolgál, akkor - a pénzügyi stabilitás további erősítésére - a bank átszervezésére, életképességének helyreállítására a Szanálási Alap is adhat forrásokat.

Az OBA és a Szanálási Alap együttesen 2024 január végén közel 300 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett, és a pénzügyi stabilitási védőháló fontos részeként segítik a magyar bankrendszer biztonságos működését. A korábbiakban sem a két alap egyenként számított, sem együttes feltöltöttsége még sohasem ért el ilyen mértéket. Rendkívül magas szintű védelem áll tehát azon ügyfelek mögött, akik valamelyik itthoni hitelintézetben tartják pénzüket - hangsúlyozta az MNB.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×