Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
325.15
bux:
143779.38
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Az új tízezer forintos bankjegy mintája látható egy tárlóban a korábbi bankjegy előtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Milyen lesz a magyar készpénz? című sajtótájékoztatóján az MNB budapesti székházában 2014. szeptember 1-jén. A jegybank megújítja a bankjegysorozatot; először a tízezer forintos bankjegyek változnak, ezek szeptember 2-től ugyan már hivatalos fizetőeszköznek számítanak, de a gyakorlatban decembertől jelennek meg a forgalomban.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

MNB: háromszáz milliárdos vagyon védi a bankrendszert

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vagyona 167 milliárd forint, a Szanálási Alapé pedig közel 128 milliárd forint.

Hangsúlyozták: a betétbiztosítási garanciaalap feltöltöttsége jóval meghaladja az uniós és hazai jogszabályi minimum elvárásokat, ami azt jelenti, hogy soha nem látott mértékű összegek védik a hazai pénzügyi rendszer stabilitását.

Az OBA pénzeszközei idén január 31-én meghaladták a 167 milliárd forintot. Az uniós jogszabály, illetve a hazai hitelintézeti törvény előírása szerint a garanciaalapnak legkésőbb 2024. július 3-ig kellett volna elérni a megfelelő feltöltöttségi szintet, ami a potenciális kártalanítási kötelezettség alá tartozó teljes banki betétállomány 0,8 százalékára rúg. A január végi összeg ezzel szemben már 1,15 százalékos feltöltöttségi szintet jelez.

A feltöltést úgy sikerült határidő előtt teljesíteni, hogy a 2022-ben - a hazai bankrendszeren kívüli nemzetközi okok miatt - végelszámolás alá került hazai Sberbank betéteseinek több mint 140 milliárd forintot fizetett ki az OBA a banknál maradt betéteik után. A betétesek érdekét védő fontos idei változás, hogy az OBA (a korábbi 10 munkanap helyett) ez évtől még gyorsabban, immár 7 munkanap alatt fizetné ki a betéteseket, ha egy bank esetleg bajba kerülne.

Az OBA egy hitelintézet fizetésképtelensége esetén nyújt betétesenként és hitelintézetenként legföljebb 100 ezer eurónak (egyes esetekben 150 ezer eurónak) megfelelő forint kártalanítást (100 ezer eurónál ez 389,25 forintos árfolyamon bő 38,9 millió, 150 ezer eurónál pedig közel 58,4 millió forint lenne) a pénzüket eddig ott kamatoztató vállalati és lakossági betéteseknek. Az MNB azonban hangsúlyozza, hogy kriptoeszközökre nem vonatkozik az OBA garanciája.

A tíz éve működő Szanálási Alap vagyona idén január végére - szintén a hazai bankok befizetései nyomán - megközelítette a 128 milliárd forintot. A szanálási eljárás célja, hogy egy bank válsága esetén ne adófizetői pénzek felhasználásával, hanem elsősorban az adott hitelintézet tulajdonosai viseljék a veszteséget. Amennyiben a szanálás közérdeket szolgál, akkor - a pénzügyi stabilitás további erősítésére - a bank átszervezésére, életképességének helyreállítására a Szanálási Alap is adhat forrásokat.

Az OBA és a Szanálási Alap együttesen 2024 január végén közel 300 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett, és a pénzügyi stabilitási védőháló fontos részeként segítik a magyar bankrendszer biztonságos működését. A korábbiakban sem a két alap egyenként számított, sem együttes feltöltöttsége még sohasem ért el ilyen mértéket. Rendkívül magas szintű védelem áll tehát azon ügyfelek mögött, akik valamelyik itthoni hitelintézetben tartják pénzüket - hangsúlyozta az MNB.

Címlapról ajánljuk

Elemző: hosszú ideje lappangó feszültség robbant ki Franciaországban

Csaknem 400 iskola maradt zárva Franciaországban, miután az oktatási körülmények és a finanszírozás miatt kezdődött diáktüntetések országszerte erőszakos összecsapásokba torkolltak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, Franciaország-szakértő az InfoRádióban elmondta: komoly témák és komoly „játékosok” vannak most a politikai színpadon, nagy a tét a választások előtt.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Jelentős céláremelések és felminősítések érkeztek szeptemberben a magyar részvényekre. A Mol megítélését a kedvező energiapiaci környezet javította, az OTP-nél viszont a magasabb árfolyamvárakozások mellett az orosz jelenlét kockázata is előtérbe került. A Richter elemzői lefedettsége bővült, a Magyar Telekomra pedig optimistább lett az egyik nagy nemzetközi bankház. A kisebb papíroknál vegyesebb a kép: volt, ahol a gyengébb eredménykilátások jelentős célárvágást hoztak, másutt a friss vállalati számok után is kitartottak korábbi értékelésük mellett az elemzők. Az alábbiakban összegezzük, milyen célárváltozások és ajánlások érkeztek a magyar részvényekre szeptemberben. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×