Ma Magyarországon fix és változó kamattal lehet eladósodni, utóbbi kölcsönöknél a kamatperiódus általában évente változik, a kamatokat azonban a bankok nem szabadon, hanem egy referenciaérték és a kamatfelár alapján számítják ki − mondta a Portfolio elemzője az InfoRádióban.

Palkó István hozzátette: a kormány ezen változtatna, és nem a budapesti bankközi kamatlábat (BUBOR), hanem a jelenleg jóval alacsonyabb diszkontkincstárjegy (DKJ)-hozamot tenné meg a változó kamatozású hitelek referenciakamatának.

Az elemző úgy fogalmazott: a budapesti bankközi kamatlábat a bankok egymás közötti hitel- és betétügyletei határozzák meg, amelyet a bankközi piacon alakítanak. A diszkont kincstárjegyek hozamát pedig a befektetők, illetve a kötvénykibocsátók határozzák meg kereslet-kínálati alapon. Palkó István jelezte: a kamatfelárba nincs jogosultsága a kormánynak belenyúlni, hiszen azt a bankok egy piacgazdaságban szabadon határozhatják meg, még a hitel kihelyezését megelőzően.

Az elemző azt is elmondta, hogy a diszkont kincstárjegyek hozama 2-3 százalékponttal alacsonyabban van, mint a budapesti bankközi kamatláb, a kormánynak ezért érdeke a változtatás, hiszen az újfajta módszertan szerint alacsonyabbak lennének a hitelkamatok, változatlan kamatfelár mellett.

Palkó István azt is közölte, hogy ezzel a lépéssel a mostani kamat- és hozamszintek mellett jól járnának az adósok, a bankok viszont nem. Úgy fogalmazott: a kormány elképzelése akkor lehet igazán effektív, ha a meglévő hitelekre is kiterjesztik, ha ez így lenne, akkor a meglévő hitelek kamatszintje is 2-2,5 százalékponttal alacsonyabb lenne. Hozzátette: a kamatstopban jelenleg 300 ezer lakossági és 30 ezer vállalati hitel van, vagyis összességében több ezer milliárd forintnyi hitelállomány lenne érintett, ha a kormány dönt a változtatás mellett.