eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnöke, Czomba Sándor, a GFM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke (b-j) az új minimálbér-megállapodás aláírásán a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban (GFM) 2023. november 20-án. A minimálbér 15 százalékos, a garantált bérminimum 10 százalékos emelése december 1-jével lép hatályba.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Czomba Sándor: a minimálbér-megállapodásnak komoly gazdasági hatása van

Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének komoly gazdasági és bérezéssel kapcsolatos hatása is van.

Czomba Sándor kiemelte: a munkaadói és a munkavállalói oldalnak is komoly engedményeket kellett tenni annak érdekében, hogy a megállapodás megszülethessen.

Ilyen nehéz, válságos időszakban különösen fontos, hogy a gazdaság szereplői tudjanak mihez igazodni. A minimálbér 15 százalékos, a garantált bérminimum 10 százalékos emelése, és a december 1-jei hatályba lépés olyan igazodási pontok, amelyek a gazdaság szereplőinek a következő időszakra fontos üzenetet jelentenek - fogalmazott.

Az államtitkár elmondta: a tárgyalások során szó esett arról, hogy érdemes hosszabb távon is közösen gondolkodni,

és az infláció letörésére tett idei intézkedések után a gazdaság erősítésére koncentrálni. Ebből a szempontból is fontos ez a megállapodás, illetve az a szándék, hogy a következő időszakban a reálkeresetek a gazdaság teljesítőképességének függvényében évről-évre folyamatosan emelkedjenek - tette hozzá.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a megállapodás aláírása után közölte: a szakszervezeti oldal számára vállalható, elfogadható kompromisszum született, figyelembe véve a körülményeket, a gazdasági realitást.

A munkavállalói oldal céljai közé tartozott, hogy az idei infláció miatti kompenzációt el tudják érni. Emellett olyan mértékű emelést szerettek volna, amellyel a minimálbér közelít az átlagkeresethez, illetve a növekedés meghaladja a reálmegőrzést 2024-ben - ismertette.

A szakszervezetek kitűzött céljait sikerült elérni - jelezte.

Palkovics Imre kiemelte azt is, hogy már idén december 1-jétől emelkedik a minimálbér.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke a munkáltatói oldal nevében szintén jelentős eredménynek nevezte, hogy sikerült az öt szervezetnek és a kormánynak megállapodnia, ráadásul ilyen korai időpontban. Ez mutatja a felek pozitív hozzáállását - jelezte.

A megállapodás tartalmáról szólva elmondta: a munkaadói oldal nagy kompromisszumokat kötött, de átérezték azt, hogy a legszegényebb rétegek életszínvonalát reálértékben is jelentősen tudják növelni. A jövő évi 6 százalékos inflációval számolva a minimálbéren keresők reáljövedelme 9 százalékkal nő, a garantált bérminimum esetében 4 százalékos lesz az emelkedés - mutatott rá. Hozzátette: ez különösen jelentős, főként amikor a recesszióból éppen kilábaló gazdaságról van szó.

A harmadik negyedéves GDP már pozitívba fordult, és bíznak abban, hogy ennek lesz folytatása jövőre is - hangsúlyozta Rolek Ferenc.

A minimálbér és garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodást hivatalosan is aláírta hétfőn Budapesten a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) öt tagja, valamint a kormány részéről Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A munkaadói és a munkavállalói oldal, illetve a kormányzat megállapodása értelmében a minimálbér 15 százalékkal bruttó 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal bruttó 326 ezer forintra emelkedik már idén december 1-jétől.

A munkaadók képviseletében az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a munkavállalói oldal képviseletében pedig a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének vezetői látták el kézjegyükkel a dokumentumot. A VKF hatodik tagja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a megállapodást.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×