eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) jegy- és bérletkiadó automatái a 4-es metró Kelenföldi vasútállomás megállójában 2014. május 8-án.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Elárulta a BKK, mekkora bevételt remél a jegyáremeléstől

A bejövő pénzt a működési költségek finanszírozására fordítja a vállalat.

A nyáron bejelentett áremelések értelmében szeptember 1-je óta a vonaljegy 450 forintba, a fedélzeti vonaljegy 600 forintba, míg a gyűjtőjegy 4000 forintba kerül a BKK járataira. A bérletek ára ugyanakkor nem változott: a felnőtt 30 napos bérletért továbbra is 9500 forintot, a diákbérletért pedig 3450 forintot kell fizetni. A jegyek ára csaknem 30 százalékkal emelkedett.

Az Economx megkérdezte a BKK-t, hogy mi indokolta az áremelést. A vállalat azt válaszolta, a koronavírus-járvány, az energiaválság, a rossz hazai és nemzetközi gazdasági helyzet, valamint az extrém magas infláció nehéz helyzetbe hozta őket, ezért elkerülhetetlen volt a lépés.

A lap azt írja,

a BKK energiaköltségei tavaly mintegy 22 milliárd forinttal voltak magasabbak a 2021-es évhez képest.

Hozzáteszik: a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése esetén béremelésre van szükség, ami a mostani inflációs helyzetben éppen elég arra, hogy a reálbérek ne csökkenjenek. A bérfejlesztés tavalyi összköltsége több mint 10 milliárd forint volt.

A budapesti közlekedés finanszírozására egyre kevesebb állami forrás jut: a kormány 2015-ben még a fenntartáshoz szükséges költségvetés 25 százalékát fedezte, ez az arány jelenleg 13 százalékos. Az elmúlt években a bevételi oldalon sem volt túl jó a helyzet, ugyanis a pandémia miatt 2020 óta a forgalom és a menetdíjbevétel is drasztikusan csökkent. A BKK tájékoztatása szerint

a fővárosnak több mint 60 milliárd forinttal kerül többe a közösségi közlekedés működtetése, mint 2015-ben.

Tavaly 59 milliárd forint volt a menetdíjbevétel. Az Economx azonban kiemelte, hogy a BKK finanszírozási igénye 2022-ben körülbelül 200 milliárd forint volt, tehát ennek csak a 28-29 százalékát fedezik a jegy- és bérleteladásokból származó bevételek. A társaság idei üzleti tervében a közlekedésszervezési feladatok ellátására 240 milliárd forintos ráfordítást rögzítettek.

A BKK előrejelzése szerint a szeptembertől érvényes jegyáremeléssel

körülbelül 200 millió forint többlet jöhet be havonta.

Ebbe az összegbe beleszámították a várható plusz bérleteladásokat is. A vállalat szerint a többi között azért is volt szükség a jegyárak emelésére, hogy a bérletek ára ne változzon. A jegyárak emelésével tehát több bevételhez jut a BKK, melyet kizárólag a működési költségek finanszírozására fordít, fejlesztésekre nem jut pénz.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×