A nyáron bejelentett áremelések értelmében szeptember 1-je óta a vonaljegy 450 forintba, a fedélzeti vonaljegy 600 forintba, míg a gyűjtőjegy 4000 forintba kerül a BKK járataira. A bérletek ára ugyanakkor nem változott: a felnőtt 30 napos bérletért továbbra is 9500 forintot, a diákbérletért pedig 3450 forintot kell fizetni. A jegyek ára csaknem 30 százalékkal emelkedett.

Az Economx megkérdezte a BKK-t, hogy mi indokolta az áremelést. A vállalat azt válaszolta, a koronavírus-járvány, az energiaválság, a rossz hazai és nemzetközi gazdasági helyzet, valamint az extrém magas infláció nehéz helyzetbe hozta őket, ezért elkerülhetetlen volt a lépés.

A lap azt írja,

a BKK energiaköltségei tavaly mintegy 22 milliárd forinttal voltak magasabbak a 2021-es évhez képest.

Hozzáteszik: a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése esetén béremelésre van szükség, ami a mostani inflációs helyzetben éppen elég arra, hogy a reálbérek ne csökkenjenek. A bérfejlesztés tavalyi összköltsége több mint 10 milliárd forint volt.

A budapesti közlekedés finanszírozására egyre kevesebb állami forrás jut: a kormány 2015-ben még a fenntartáshoz szükséges költségvetés 25 százalékát fedezte, ez az arány jelenleg 13 százalékos. Az elmúlt években a bevételi oldalon sem volt túl jó a helyzet, ugyanis a pandémia miatt 2020 óta a forgalom és a menetdíjbevétel is drasztikusan csökkent. A BKK tájékoztatása szerint

a fővárosnak több mint 60 milliárd forinttal kerül többe a közösségi közlekedés működtetése, mint 2015-ben.

Tavaly 59 milliárd forint volt a menetdíjbevétel. Az Economx azonban kiemelte, hogy a BKK finanszírozási igénye 2022-ben körülbelül 200 milliárd forint volt, tehát ennek csak a 28-29 százalékát fedezik a jegy- és bérleteladásokból származó bevételek. A társaság idei üzleti tervében a közlekedésszervezési feladatok ellátására 240 milliárd forintos ráfordítást rögzítettek.

A BKK előrejelzése szerint a szeptembertől érvényes jegyáremeléssel

körülbelül 200 millió forint többlet jöhet be havonta.

Ebbe az összegbe beleszámították a várható plusz bérleteladásokat is. A vállalat szerint a többi között azért is volt szükség a jegyárak emelésére, hogy a bérletek ára ne változzon. A jegyárak emelésével tehát több bevételhez jut a BKK, melyet kizárólag a működési költségek finanszírozására fordít, fejlesztésekre nem jut pénz.