Ez a fajta egyenlegrendezés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az eddigi gyakorlattal (éves szaldó) ellentétben a nyáron feleslegben megtermelt áramért cserébe nem lehet majd ugyanazon az áron télen megvenni az időszakosan jelentkező többlet igényt, hiszen az egyenleget havonta fogják meghatározni és kiegyenlíteni. A jelenlegi árakon számolva a nyári felesleget egy háztartás kilowattóránként körülbelül 5 forintért tudja eladni, télen viszont körülbelül 36 forintért kell megvennie a többlet szükségletét - emlékeztet a G7, amely csokorba szedte, milyen megoldások merültek fel a napelemező háztartásoknál.

(Azt egyelőre nem tudni, hogy az 5 és 36 forintos keretek megmaradnak-e jövőre, egyáltalán és mely fogyasztókra lesznek érvényesek.)

Lekapcsolás

Egyesek szerint az 5 forint annyira kevés, hogy felmerült bennük, inkább nyáron lekapcsolják a napelemes rendszereiket, miután elfogyasztják a háztartás számára szükséges energiát. A lap a közösségi médiában olvasott bejegyzések alapján azt írja: ezt a csoportot általában az is zavarja, hogy a milliós családi beruházással felszerelt napelem által termelt, majd 5 forintért eladott áramot az áramszolgáltató (jó esetben azonnal) el tudja adni annak, akinek az adott pillanatban éppen szüksége van rá, és

bár az áramot a szolgáltató is 5 forintért adja tovább, a rátett 31 forintos rendszerhasználati díjat a hálózat üzemeltetője megkapja.

(Érdekesség, hogy a 36 forinton belül korábban az áram aránya jóval nagyobb, a rendszerhasználati díj aránya pedig jóval kisebb volt.)

Ennek a megoldásnak nagy szépséghibája, hogy ettől még télen a szükséges többletáramot meg kell majd venni 36, vagy a rezsicsökkentett kvótán kívül 70 forintért, ez az összeg nem fog 5 forinttal csökkenni, ha nyáron nem adja el az áramát.

Tervezett plusz

Vannak, akik arra gondoltak, hogy nyárra plusz fogyasztást terveznek be, kézenfekvően légkondicionálást, hogy kijöjjön ezekben a hónapokban a szaldó nullára. Környezetvédelmi szempontból ez borzasztóan rossz irány, hiszen teljes mértékben ellene megy annak az alapelvnek, hogy a legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia. Ezt egyébként a napelemesek döntő többsége is tudja, a sokk azonban jelenleg akkora, hogy a zöld célok háttérbe szorulnak.

Felmerült plusz fogyasztásként az elektromos autó vásárlása és használata: a napközben keletkező felesleget a háztartás betáplálja a közműhálózatba, majd éjszaka kiveszi onnan az áramot, azaz feltölti vele az autót - a hónap végén az egyenleg nulla lesz. Ám itt az a bökkenő, hogy bár nyáron bőven összejön a töltéshez szükséges mennyiség, ősz közepétől tavasz közepéig nem szokott lenni elegendő "felesleg". Igaz, a matek autómodell, fogyasztás és megtett kilométer függvényében még kijöhet jól (olcsóbb lehet az áramot megvenni, mint tankolni ugyanannyi kilométerre), de egy elektromos autót venni igencsak drága beruházás manapság.

Helló, gáz!

A kialakult helyzetben sok felhasználó azt tervezi, hogy ha nem építette le teljesen a gáz vagy egyéb rendszerét, akkor télen arra helyezi inkább a hangsúlyt, azaz beindítja a gázkazánt vagy a cserépkályhát. Ez megint csak szembemegy a zöld célokkal.

Akkumulátor

Akkor tartalékoljuk hát a fölös energiát - jöhet a következő, logikus ötlet, ám a G7 emlékeztet: a legtöbb esetben ez az a lépés, amely soha meg nem térülővé teszi a beruházást. Nagyon drágák az eszközök, és körülbelül 10 év alatt le is amortizálódnak, arról nem beszélve, hogy a telepített napelemes rendszerek elsöprő többsége ma olyan inverterrel (áramátalakítóval és elosztóval) szerelt, amely nem képes kezelni, rendszerbe illeszteni az akkumulátorokat. Ráadásul az inverter cseréje is drága mulatság, plusz újra kell miatta szerződni a szolgáltatóval, amivel 2024-től már havi szaldóba sem kerülhet a felhasználó, vagyis a még kedvezőtlenebb bruttó elszámolásba kerül át.

Fusi?

Milyen jó lenne a fölös áramot eladni a szomszédnak egy vezetéken, ám ez nem legális. Árammal kereskedni engedélyek nélkül nem lehet.

Bár 2022. januárjától magán- és jogi személyek hozhatnak létre úgynevezett energiaközösségeket a közös áramtermelésre, -vételre és -elosztásra, ám ez annyira macerás (például nonprofit gazdasági szervezetet vagy szövetkezetet kell létrehozniuk, amely koordinálja a működést), hogy ez a megoldás most kisebb települések vagy településrészek önállósodására lehet alkalmas, ahol van valamilyen nagyobb termelőkapacitás és az energiát megpróbálják saját megoldással elraktározni-elosztani.