A magyar háztartások pénzügyi számláira vonatkozó statisztikák szerint a 2022 júniusa és 2023 júniusa közötti időszakban 6,5 százalékkal csökkentek a lakosság készpénzben és betétekben lévő megtakarításai, a valutában és devizabetétekben lévőké ugyanakkor a tizedével nőttek – írja a Világgazdaság a Magyar Nemzeti Bank által közölt adatokra hivatkozva.

Mindebből pedig az következett, hogy

a teljes készpénz- és bankbetét-állományon belül 18,6-ről 21,9 százalékra nőtt a devizaeszközök aránya az elmúlt egy évben

úgy, hogy a forintárfolyam erősödése körülbelül 350 milliárd forintos mínuszt eredményezett négy negyedév alatt a devizában tartott megtakarításoknál.

A devizabetétek állománya 9,8 százalékos gyarapodással idén júniusban már 2400 milliárd forint közelében járt, a külföldön tartott lakossági betéteknél pedig 13,3 százalékos éves állománynövekedést regisztrált a jegybank, így ezek portfóliója június végén meghaladta az 1540 milliárd forintot.

A devizában tartott készpénz mennyisége csak 0,4 százalékkal emelkedett.

Az itthon, forintban tartott bankbetétek állománya viszont jelentősen, 14,7 százalékkal csökkent a háztartásokban.

Ennek oka a pénzkivonás, valamint az, hogy az alacsony betéti kamatok miatt már inkább a befektetési jegyek és az állampapírok felé irányították a háztartások megtakarításait.

A Világgazdaság hozzáteszi, a devizában tartott készpénz és betétek részesedése még így sem nevezhető magasnak a lakosság teljes pénzügyi megtakarítási portfólióján belül: 2023 második negyedévében 5 százalék környékén mozgott, nagyjából ugyanúgy, mint egy éve.