A Magyar Nemzeti Bank adósságfékszabályai 2015 óta rendezik azt, hogy a jövedelem arányában mekkora törlesztőrészletet vállalhat egy hitelfelvevő, illetve hogy a lakásfedezet értékéhez képest mekkora hitelt vehet fel. A mostani változtatások alapvetően az előbbit érintik.

A jegybank egyrészt változtat azon, hogy kik lehetnek azok az adósok, akik magasabb jövedelemarányos törlesztőrészlet vállalhatnak a szokásosnál. Palkó István elmondta, a korábbiakban akik 500 ezer forint alatti nettó jövedelemmel rendelkeztek, a jövedelmük arányában alacsonyabb, például 50 százalékos törlesztőrészletet vállalhattak. (Ez az 50 százalék a személyi kölcsönöknél vagy a legalább 10 éves kamatperiódusú, illetve teljesen fix lakáshiteleknél mérvadók.) Az e fölötti jövedelem esetében ez az arány 60 százalék volt.

Most azonban az 500 ezer forintos jövedelemhatárt 600 ezer forintra tolja fel az MNB, vagyis ilyen jövedelemszint fölött vállalható 60 százalékos jövedelemarányos törlesztőrészlet egy hitelfelvétel során

– magyarázta a Portfolio munkatársa.

A másik változás a 300 ezer forint alatti hitelekre vonatkozik, ezekre eddig nem terjedt ki az adósságfékszabály. Ez a hitelösszeg most felmegy 450 ezer forintra – fogalmazott az elemző.

Palkó István szerint az előbbi változtatás szigorításnak tekinthető, de csak a hitelfelvevők egy szűk rétege esetében, hiszen kifejezetten csak azokra van hatással, akik 500 ezer és 600 ezer forint közötti nettó jövedelemmel rendelkeznek. Fontos, hogy a jövedelem figyelembe vétele során az adóstársak jövedelem-összetételét összesítve kell nézni, illetve az is, hogy a meglévő hiteleket is figyelembe kell venni a törlesztőrészlet számítása során – húzta alá a Portfolio munkatársa.

A másik változtatás viszont inkább lazítást jelent, hiszen magasabb összeget lehet felvenni az adósságfékszabály figyelembevétele nélkül. A szakértő végül azt is megjegyezte, hogy valószínűleg nem egy közvetlen hitelpiaci beavatkozásról van szó az MNB részéről, hanem arról – ahogyan az indoklásában is szerepel –, hogy az emelkedő inflációhoz és növekvő reálbérekhez igazítják a szabályozást.