Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
Dublin, 2018. július 19.2018. július 12-én a dublini repülőtéren készített kép a Ryanair ír diszkont légitársaság egyik leszálló repülőgépéről. A Reuters értesülései szerint július 25-én és 26-án több mint 600 járatát törli az ír fapados légitársaság, mert alkalmazottai egy jelentős része sztrájkot kezdeményezett a silány munkakörülmények és a cég kicsinyessége miatt.  A hírügynökség szerint elsősorban belga, portugál és spanyol légiutas-kísérők tervezik a sztrájkot, ami miatt a Ryanair elővigyázatosságból járatai 12 százalékát törölte a menetrendből. A lépés mintegy 50 ezer utast érint. (MTI/EPA)
Nyitókép: MTI/EPA

A kormány nem enged, tovább harcol a Ryanairrel

Az Igazságügyi Minisztérium továbbra is úgy véli, a kormányhivatal jogszerűen járt el, amikor bírságot szabott ki a Ryanair tisztességtelen magatartása miatt. A Fővárosi Törvényszék a napokban hozta meg jogerős ítéletét, miszerint a légitársaságnak nem kell megfizetnie a 300 milliós büntetést, amiért az extraprofitadót áthárította az utasokra. A döntést a Ryanair üdvözölte, Budapest Főváros Kormányhivatala a Kúriához fordul.

Felháborodva olvastuk, hogy a Ryanair bocsánatkérésre szólított fel bennünket - ezekkel a szavakkal kezdte az InfoRádiónak adott interjúját Kupeczki Nóra. z IM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára szerint ugyanis a cégnek kellene bocsánatot kérnie az utasaitól, amiért "rájuk terhelte a vállalat az extraprofitadójának az árát".

A minisztérium álláspontja szerint ugyanis a kormányhivatal jogszerűen járt el, amikor bírságot szabott ki a légitársaságra. Kupeczki Nóra szerint itt adóáthárítás történt és annak a módja sem volt megfelelő, ezért született a büntetésről szóló döntés.

Az extraprofitadóról szóló kormányrendelet alapján szerinte egyértelmű, hogy a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet az extraprofit-különadónak az alanya, ezért ennél a szervezetnél jelentkezik ez költségként. Ezt kellett a légitársaságnak kifizetnie a földi kiszolgálás felé.

A kormány álláspontja szerint a légitársaság a kormányzati adót terhelheti tovább az utasaira, viszont az cég általános szerződési feltételeiben az is benne benne van, hogy a külső költségeket, mint például a földi kiszolgálást végző szervezetnél jelentkező többletköltségeket, nem terhelik tovább az utasokra.

A helyettes államtitkár úgy látja, hogy

"itt pont ez történt, és emiatt mondja azt a kormányhivatal, amivel egyetértünk, hogy ők jogtalanul terhelték át" ezt az összeget.

Kifogásolják azt is, hogy ezt milyen módon tette meg a Ryanair: 2022. júniusában küldött e-maileket a utasoknak, hogy innentől kezdve ezt a plusz költséget ráterheli a július 1-jét követően induló járatokra, akkor is, ha azt valaki áprilisban foglalta le. Így az IM szerint az utasok nem voltak érdemi döntési helyzetben, hiszen már a teljes külföldi programjukat erre építették. Ezért gondolják azt, hogy a Ryanair tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot hajtott végre.

A bíróság jogerős döntése szerint a légitársaság volt a kivetett adó alanya, vagyis a Ryanair nem tévesztette meg az utasokat.

Kupeczki Nóra elmondta: a bíróság döntésének írásba foglalását várja a kormányhivatal, ezt még nem kapták meg, de amint megérkezik, a kormányhivatal felülvizsgálattal fordul majd a Kúriához.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

A hazai filmművészetben végzett kiemelkedő munkásságáért életműdíjjal tüntették ki Gáspár Sándort az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész most 70 éves és eddigi pályafutása során több mint hetven filmben szerepelt. A legtöbbet Grunwalsky Ferenccel forgatott, de sokat dolgozott együtt – mások mellett – Molnár Júliával, Koltai Róberttel és Rudolf Péterrel. Az InfoRádió az életműdíjról kérdezte Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt.

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×