eur:
392.43
usd:
360.71
bux:
72431.3
2024. július 16. kedd Valter
Nyitókép: Pixabay

Zuhannak a lakáshitelek - elemezték a hitelpiaci változásokat

Közzétette a jegybank a bankszektor friss hitelpiaci és betéti statisztikáit, melyek meglehetősen borús képet festenek, részben a magas kamatkörnyezet, részben az infláció miatt.

A lakossági hitelezésben az előző év márciusához képest 51 százalékot esett az új szerződések értéke. A legnagyobb, 69 százalékos visszaesést a lakáshitelek mutatták: 42 milliárd forintos márciusi kihelyezésük a 2016. és a 2017. március közötti szintnek felel meg – írja a Magyar Nemzeti Bank friss adatai alapján a Portfolio.hu.

Ennél kisebb, 11,5 százalékos visszaesést mutatnak a személyi kölcsönök.

A lakástranzakcióknál jellemzően nagyobb mértékben esik a hitelezés, egyrészt azért, mert a bázis kifejezetten erős volt a tavalyi Zöld Otthon Program miatt, másrészt pedig mert az átlagos hitelösszeg is nagyot csökkent azóta, hiszen próbálják más forrásból megoldani a vásárlást a háztartások. Most ismét

tízmillió forint alatt tartózkodik egy átlagos új lakáshitel összege, megfelelve a babaváró hitelek átlagösszegének.

A lakáshitelek darabszáma 54 százalékkal, a babaváró hiteleké 58 százalékkal esett vissza márciusban az előző év azonos hónapjához képest, a személyi kölcsönök esetében viszont még nőtt is a darabszám 2,5 százalékkal, ami a kisebb összegek iránt érdeklődők számának növekedését jelezheti.

A kamatperiódusok szempontjából most meglehetősen kiegyensúlyozott a kép: a hitelek mintegy harmadát 10 év alatti, harmadát 10 éves, harmadát pedig végig fix kamatozással veszik fel a háztartások. A piaci új lakáshitel-szerződések átlagkamata magasabb, 8,8 százalék körüli szinten kezdett el stagnálni az utóbbi hónapokban, a támogatott lakáshitelek közé lényegében a 3 százalékos CSOK-hitelek tartoznak.

Nagyjából stagnál a személyi kölcsönök árazása is. Egy átlagos személyi kölcsön THM-e márciusban az előző hónaphoz hasonlóan 19,0 százalék volt.

Nem rózsásabb a kép a lakossági betéteknél sem. Az elmúlt 12 hónap közül 10 hónapban pénzkivonás történt, így volt ez márciusban is, amikor -120 milliárd forint volt a betéti tranzakciók nettó értéke.

Utoljára 2014-ben fordult elő (idén februárt leszámítva), hogy a mostani 6,7 százaléknál is nagyobb mértékben csökkent egy év alatt a lakosság betétállománya.

Egy átlagos bankbetétre jelenleg is csak 4,7 százalékos átlagkamatot fizetnek a bankok, és ebben azok a magas, átlagosan 13 százalék feletti kamatozású új szerződések is benne vannak, amelyek a legtöbb banknál csak privátbanki ügyfelek, illetve önálló vállalkozók számára voltak elérhetők. A betétek kárára nő az értékpapírok, különösen a befektetési alapok és a lakossági állampapírok népszerűsége.

A február 1-jén 700 milliárd forintos kerettel elindított, majd márciusban 1000 milliárd forintra kibővített Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram szerződéskötései szemmel láthatóan még nem igazán indultak be márciusban, ugyanis mindössze 65,5 milliárdnyi forinthitelszerződést és 45,5 milliárdnyi euróhitelszerződést kötöttek a cégek. Valószínűleg áprilisra várható a statisztika megugrása – ekkor történhetett a szerződéskötések döntő része – hiszen a GFM közleménye szerint április 20-án már 504 milliárd forint szerződött állománynál járt a program.

A vállalati forintbetéteknél a tömegesen elérhető lakossági betétekkel ellentétben jelentős kamatemelések történtek, ugyanakkor a vállalati betétállomány nem rendeződött át drasztikusan, 32 százalék ezeknél a lekötött betétek aránya.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×