Infostart.hu
eur:
381.79
usd:
324.99
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Nyitókép: Pixabay

A magas kamatok a komplett lakáspiacot lebénították - elemző

Tavaly legfeljebb 129 ezer lakóingatlan cserélt gazdát Magyarországon.

Nyomot hagyott a korábbi évekhez képest kedvezőtlenebb gazdasági környezet, ezen belül a magasabb kamatkörnyezet a lakáshitelezési piacon - közölte az ingatlan.com a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatain alapuló összeállításában kedden.

A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta, becslésük szerint tavaly legfeljebb 129 ezer lakóingatlan cserélt gazdát Magyarországon, miközben a használt vagy új lakás vásárlására folyósított lakáshitelek száma megközelítette az 54 ezret. Vagyis a lakásvásárlások 42 százalékánál támaszkodtak részben hitelre a vevők. Miközben 2015-től 2020-ig fokozatosan nőtt ez az arány, 37 százalékról 51 százalékra, 2021-ben pedig 50 százalékot tett ki.

Mindezek alapján a lakáshitelezés lakáspiaci forgalomra gyakorolt hatásáról Balogh László a közleményben megjegyezte, 2022-ben majdnem tíz százalékponttal csökkent a lakásvásárlást hitelből finanszírozók aránya, ami magyarázatul szolgálhat az eladó lakások iránti kereslet és az adásvételek számának visszaesésére.

Arra is kitértek, hogy tavaly az első félévben a lakóingatlan-vásárlásra folyósított kölcsönök száma meghaladta a 31 ezret, ami 22 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A második félévben viszont már

kevesebb mint 23 ezer lakáshitelt folyósítottak a bankok, ami 44 százalékos visszaesést jelentett éves szinten.

Balogh László szerint egyelőre nehéz megmondani, pontosan mikor kaphat újabb lendületet a lakáspiac, mert a kérdésre leginkább a kamatkörnyezet adhat pontos választ. A lakáshitel-felvételi kedv élénküléséhez ugyanis iparági tapasztalatok alapján arra van szükség, hogy a lakáshitelkamatok 6-7 százalékos szintre vagy az alá süllyedjenek. Ezzel párhuzamosan pedig az ingatlanpiaci forgalom és az adásvételek száma is erősödne - olvasható az ingatlanhirdetési portál közleményében.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az esetleges tárgyalások során az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon időkorlátozások nélkül, de a felek más olyan megoldást is találhatnak, amivel biztosított lehet Európa védelme – mondta az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint a geopolitikai szempontok mellett gazdasági okokból is fontos lenne az USA-nak Grönland megszerzése, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.

Új szabályokat kell megtanulniuk a motorosoknak és a rollereseknek – szabályváltozások, észrevételek a KRESZ-professzortól

Az új KRESZ-tervezet számos változást tartalmaz, melyek a motorosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket is érintik. Pető Attila az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a javaslatok megfelelők és észszerűek, az viszont már más kérdés, hogy az érintettek mit szólnak és mennyire lesznek partnerek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Elérte Magyarországot a német ipari modell válsága és a közép-európai alkalmazkodás kényszere

Elérte Magyarországot a német ipari modell válsága és a közép-európai alkalmazkodás kényszere

Versenyképesség, energiaátmenet, geopolitikai alkalmazkodás, ipari modernizáció és a növekedési kilátások, a munkaerőpiaci kihívások az innováció és a beruházások szerepe – többek között ezekről esett szó a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2026-os évnyitó eseményén csütörtökön a hazai környezet kapcsán. Fókuszba kerültek az európai ipar előtt álló strukturális átalakulás, a védelmi és biztonságpolitikai környezet gazdasági következményei, valamint az energiaellátás és a dekarbonizáció költség- és versenyképességi hatásai. Külön hangsúlyt kapott a német–magyar gazdasági integráció, az autóipari és exportkitettség, illetve az uniós források és a finanszírozási környezet jelentősége. A felszólalók a magyar növekedési pálya új alapjairól, a termelékenység és a tudás szerepéről, valamint az alkalmazkodás intézményi feltételeiről is beszéltek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×