Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Gabonát rakodnak a dél-ukrajnai, Duna-menti Izmajil kikötőjében 2023. január 26-án, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. A kikötő az ukrán gabonaexport egyik kapuja. A kivitel veszélybe kerül, ha az oroszok nem újítják meg a gabona külföldre szállítását a fekete-tengeri ukrán kikötőkből engedélyező, a közeljövőben lejáró megállapodást.
Nyitókép: MTI/AP/Andrij Kravcsenko

Megszületett az uniós megállapodás: Magyarország is visszavonja az ukrán gabonatilalmat

Elvi megállapodás született az Európai Bizottság, valamint Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovákia között az Ukrajna felől érkező agrár-élelmiszeripari termékek behozatali tilalmával összefüggésben – tájékoztatott Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos Twitter-üzentében.

Valdis Dombrovskis közölte, a megállapodás megoldást kínál Ukrajna, valamint vele szomszédos uniós országok gazdálkodóinak aggályaira egyaránt.

A megállapodás részleteit ismertetve közölte, az a négy tagállam - Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária - amelyek tilalmat vezettek be az ukrajnai mezőgazdasági termékek behozatalára, visszavonja az egyoldalú intézkedést. A kivételes védintézkedések négy termékre, a búzára, a kukoricára, a repcére és a napraforgómagra vonatkoznak. Továbbá az Európai Bizottság 100 millió eurós támogatási csomagot biztosít az érintett gazdálkodók számára a felsorolt öt tagállamban - tájékoztatott.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×