Több mint hétezer amerikai felnőtt adatainak elemzése alapján a fenti tényezők magyarázatot adnak az 54 éves korig elveszített kognitív képességekben mutatkozó különbségek közel 40 százalékára. Az iskolai végzettség, különösen az, hogy valaki felsőfokú tanulmányokat végzett-e, jelentette a legnagyobb különbséget az olyan kognitív képességek megtartásában, mint a memória, az ítélőképesség és a koncentráció – írja az NBC News.

A kutatók a Michigani Egyetem egészségügyi és nyugdíjazási kutatásának adatait elemezték: ebben több mint 20 éve követnek nyomon több mint 20 ezer résztvevőt. Áttekintették a résztvevők jövedelmére, foglalkozására és iskolai végzettségére vonatkozó információkat, valamint olyan személyes adatokat, mint a családi állapot, vallás, depresszió és kognitív képességek, továbbá a testtömegindex, az aktivitási szint, a dohányzás története és más fizikai egészségi adatok.

A végső elemzés egy 7068 felnőttből álló csoport adataiból származik: 1996-ban 54-65 éves személyeket vizsgáltak meg akkor, illetve húsz év múlva.

A tanulmány társszerzője, Hui Zheng szociológiaprofesszor szerint a főiskolai diplomával rendelkezők azért teljesítenek jobban kognitív szempontból az ötvenes éveikben, mert nagyobb valószínűséggel végeznek olyan munkát, amelyben használniuk kell agyukat.

"Akinek olyan munkája van, amely szellemileg stimuláló, az szerencsés, mert állandóan használja az agyát.

Minél több mentális kihívás van a munkában, annál jobb"

– tette hozzá.

Nemcsak a diploma vezethet a kognitív hanyatlás megelőzéséhez: egy új hobbi vagy a nyelvtanulás szintén frissen tudja tartani az agyat. A genetikai hatásával a tanulmány nem foglalkozott, de ennek szintén jelentős szerepe lehet a kognitív funkciók megtartásában. Korábbi kutatások azt már kimutatták, hogy az oktatás, a háztartás vagyona és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés összefügg az agy ellenálló képességével.

Jó hír, hogy az 54 éves korban a kognitív képességek elvesztésében mutatkozó különbségek akár 40 százalékát is befolyásolják olyan tényezők, amelyeket az emberek többnyire kontrollálni tudnak – mondta Thomas Wisniewski neuropatológus az eredmények kapcsán.

A friss tanulmány szerint az életmódbeli tényezők – például az egészséges testsúly fenntartása, a dohányzás elkerülése és az erőteljes testmozgás – kevéssé befolyásolják a kognitív hanyatlás mértékét 54 éves kor után. Wisniewski, aki nem vett részt a tanulmányban, azonban nincs meggyőződve arról, hogy "semmit sem lehet tenni ellene".

"Ez klinikusként szerzett tapasztalataim szerint nem igaz, és más tanulmányok sem ezt mutatják" - mondta.

Szerinte a kognitív hanyatlás lassítása szempontjából a fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás rendkívül hasznos lehet.

"Ami jó a szívnek, az jó az agynak is" – mondta Wisniewski.