Közel 800 milliárd euróra nőtt az európai országok azon kiadása, amelyet a háztartások és a vállalatok energiaköltségeinek támogatására fordítottak – írja a hirado.hu.

A Bruegel agytröszt elemzése szerint 2021 szeptembere óta az Európai Unió országai 681 milliárd eurót különítettek el az energiaválság kezelésére, míg Nagy-Britannia 103 milliárd eurót, Norvégia pedig 8,1 milliárd fordított erre. Összehasonlításképpen: tavaly novemberben 706 milliárd eurót tett ki a kontinens energiaköltsége, amely alapján kijelenthető, hogy az európai országok terhei a tél folyamán is növekedtek.

Az energiaválság kezelésére fordított összeg nagyságában Németország vezeti a listát, a szövetségi kormány csaknem 270 milliárd eurót különített el. Utána Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország következik, mindegyik ország 150 milliárd euró alatt költött a kompenzációra.

Ugyanakkor Bruegel arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagállami szintű támogatások engedélyezése felboríthatja az unió belső piacát. Mint írták,

Németország energiasegélyéből jól látszik, hogy a lehetőségei messze felülmúlják minden más tagállamét.

Az állami tévé portálja nem, de a Blikk tovább elemezte a tanulmányt. Ebből kiderült még, hogy Magyarországon kívül csupán Málta nem adott a rászorulóknak közvetlen segítséget.

Az uniós országok közötti összehasonlításban Magyarországnál rosszabbul Ciprus és Finnország teljesít: Cipruson a GDP 0,9, Finnországban a GDP 0,6 százalékát fordították rezsivédelemre. Bulgária a GDP-je 5,7 százalékát, Ausztria 5,3 százalékát, Szlovénia 4 százalékát, Románia és Csehország 3,8 százalékát, Horvátország 3,2 százalékát, Lengyelország pedig 2,2 százalékát költötte arra, hogy legalább lakossági szinten kivédje a magas energiaárakat. Magyarország pedig 1,1 százalékot, ez 2,7 milliárd euró.

A Bruegel elemzése szerint az európai országok energiaválságra fordított kiadásai már meghaladják a Covid–19 helyreállítási alapjának szintjét, ami 750 milliárd euró volt.