Az elemző úgy látja, a magyar élelmiszeripar egy-két negyedévnyi áremelést előrehozott. A 2023 első három hónapjának áremeléseit már tavaly év végén végrehajtották, ezért csúcsosodott ki 44,8 százalékban a magyar élelmiszer-infláció az év végén.

„Mindamellett a magyar élelmiszeripar ugyan elindult egy fejlődési pályán, bizonyos hatékonysági mutatókban el vagyunk maradva a nyugat-európai átlagtól.

Ezek az alacsonyabb hatékonysági mutatók ahhoz vezetnek, hogy magasabb önköltségen tudunk gyártani”

– mutatott rá. Ebből pedig áremelés következett annak érdekében, hogy az üzemek működni tudjanak.

Az áremelés előrehozása kapcsán arra hívta fel a figyelmet Héjja Csaba, hogy a magyar élelmiszeripar viszonylag magas tőkeáttétellel működik, azaz sok idegen, kvázi banki forrás van ezekben a cégekben, és a hirtelen megnövekedett forgótőkeigényt csak limitálva tudták bankból kielégíteni, ezért nekik az áremeléssel kellett megteremteni a következő időszak még nagyobb költségnövekményét.

Konszenzusos megállapításnak tartja, hogy márciusban tetőzhetnek az élelmiszerárak, akkor érik el az árplafont a szektorban.

Azért az árstopok kivezetése bizonytalansági tényező. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy

a hatósági ár megszüntetésekor 3-5 százalékos egyszeri áremelkedés várható az élelmiszerárakban.

„Az év hátralévő részében – mondta Héjja Csaba – az élelmiszerek megfizethetősége valamelyest javulni fog, hogy ha az általános béremelések beérnek egyrészről, másrészt azt, hogy jövő ilyenkor milyen élelmiszerárak lesznek, azt mindenképpen az fogja meghatározni, hogy az alapvető termények – búza, kukorica, napraforgó, olajos magvak, szója – világpiaci ára hogy fog alakulni. A világpiaci árak mérséklődése valójában már tavaly a harmadik negyedév körül elindult.”