A globális felszíni hőmérsékleti anomáliatérképre tekintve (lásd alább) láthatók az átlagosnál jóval melegebb régiók, ugyanakkor az átlagosnál hidegebb területek is – ismertette Lakatos Mónika.
Előbbiek közül kiemelendő a Szibéria északnyugati területe, valamint Délnyugat-Európa, ahol mintegy három Celsius-fokkal volt magasabb az elmúlt év középhőmérséklete, mint a sokéves átlag. Hidegebb volt azonban a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti részén, Ausztráliában kiterjed régiókban, valamint Kanadában is találni az átlagosnál hűvösebb foltokat.
Európa kiugró melegedésének több oka is lehet. Egyrészt a kontinens nagyrészt a sarkvidék tágabb környezetében helyezkedik el, ami a Föld leggyorsabban melegedő régiói közé tartozik. Másrészt
megváltozni látszik az itteni légköri cirkuláció
is, az ezekhez kapcsolódó felhőrendszerek pedig úgy alakultak, hogy a hőhullámok száma lényegében Európában nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedekben – magyarázta az éghajlatkutató.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előzetes elmézései arra engednek következtetni, hogy 2022 Magyarország vonatkozásában is a
top 5, de akár top 3 legmelegebb év között fog végezni.
Lakatos Mónika emlékeztetett, a tavalyi év rendkívül sok szélsőséget hozott hazánk időjárásában: lényegében csak a tavasz, illetve a szeptemberi hónap volt az átlagosnál hűvösebb, az összes többi viszont a megszokottnál melegebben alakult.
A tavasszal és nyáron tapasztalható szokatlan meleghez, forrósághoz rendszerint hőségriadók és persze csapadékhiány is párosul, amit gyakorta egy-egy hirtelen lezúduló, özönvízszerű felhőszakadás szokott enyhíteni. A megfigyelt változások azt mutatják, hogy a globális felszínhőmérséklet emelkedésével a hazai is összhangban van, sőt, némileg meg is haladja azt, a jelek szerint – bár ezek egyelőre kevésbé bizonyosak – a csapadékváltozások tekintetében az egyirányú tendenciák mellett
a szélsőségekre kell készülni,
tehát intenzívebb esőkre – hiszen kevesebb napon hullik ugyanannyi csapadék, mint korábban –, valamint az aszályhajlam növekedésére – magyarázta Lakatos Mónika.
A regionális klímamodell-szimulációk is további melegedést vetítenek előre minden évszakra; ősszel és télen csapadéknövekedés valószínű, nyáron viszont nagymértékű emelkedés és csökkenés is előfordulhat, következésképp szélsőségekre kell készülni – ismételte meg.
Összességében egy globálisan melegedő környezetben élünk. A 80-as évek óta minden évtized melegebb volt a korábbinál, és az átlagok eltolódása mellett bizonyos éghajlati szélsőségek gyakoribbá és intenzívebbé váltak a Föld legtöbb régiójában, azon belül a Kárpát-medencében is.