Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Concept of Eurozone, European economy, stock market in EU
Nyitókép: Oleg Elkov/Getty Images

Kiszámolták, menyit költhet év végéig devizára a jegybank

Az MNB célzott intervenció hatására az év végégig durván 2,5 milliárd euróval csökkenhet a devizatartalék, de a biztonságos tartalékmegfelelés még ezután is fennmarad.

Az MNB devizatartaléka szeptemberben megközelítőleg 37 milliárd euró körül mozgott. A tartalék 4 milliárd euróval meghaladta Magyarország rövid lejáratú külső adósságának szintjét, amely biztonságos tartalékmegfelelést jelent – írja a novekedes.hu.

A Magyar Nemzeti Bank tehát jelenleg legfeljebb négymilliárd eurót költhet el biztonsággal az energiaimport devizaigényének fedezésére. A devizatartalék ennél jelentősebb csökkentése aggodalomra adhat okot a befektetők körében, amelynek eredményeként felerősödhetne az eladói nyomás a pénz- és devizapiacokon.

A folyó fizetési mérleg tételei az energiaegyenleg kivételével többletesek – erre mutatott rá a napokban Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Az energiaimporton keresztül azonban jelentős hiány keletkezik a brutálisan elszálló energiaárak következtében, augusztusban hazánk energiaegyenlegének a hiánya megközelítette az 1,5 milliárd eurót. Azóta jelentősen csökkentek a tőzsdei energiaárak, ennek megfelelően az energiaegyenlegen keletkező havi hiány is visszacsökkenhet egymilliárd euró alá.

Az energiaárak gyors változása ugyanakkor jelentős bizonytalansági tényező.

Ha az év végéig fennmaradnának a jelenlegi energiaárak, akkor havi szűk egymilliárd euróval számolva 2,5 milliárd eurónyi devizatartalékot kellene feláldoznia a jegybanknak ahhoz, hogy fedezze Magyarország energiaimportjának devizaszükségletét. Ezáltal a devizatartalék szintje még 2022 végén is meghaladhatná a rövid lejáratú külső adósság szintjét. Az év végétől azonban gyorsan elfogyhat az MNB biztonságos mozgástere. Ezen az uniós források beérkezése vagy újabb devizakötvény kibocsátások változtathatnának.

A jegybanki devizatartalék magas szinten történő tartása alapvetően megnyugtatja a piacokat, az energiaimport devizaigényének fedezése ugyanakkor jelentős eladói nyomás alól mentesíti a forintot. Ez végeredményben alacsonyabb euró/forint árfolyamhoz vezet. Az MNB beavatkozásának hiányában ugyanis az államnak a piacon kellene forintból devizát vennie az energiaszámla kifizetéséhez.

Van elég devizatartaléka Magyarországnak ahhoz, hogy a jegybank bejelentésének megfelelően az MNB év végéig közvetlenül biztosítsa az energiaszámla kiegyenlítéséhez szükséges deviza nagy részét – így értékelt korábban érdeklődésünkre Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×