Közgazdasági értelemben ez egy devizapiaci intervenció – így értékelte röviden a Monetáris Tanács pénteki döntését és a jegybank alelnökének bejelentését a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

Madár István azt is közölte, hogy a gyakorlatban derül ki, miként valósul majd meg az MNB azon döntése, miszerint az év végéig közvetlenül biztosítja az energiaszámlák kiegyenlítéséhez szükséges deviza nagy részét.

"Amikor a forintpiacon az energiaimportőrök elkezdik keresni az eurót, hogy azt megkapva ki tudják fizetni az energiapiaci számláikat, erre most mesterségesen keletkezett egy kereslet, nevezetesen a Magyar Nemzeti Bank oldaláról és belépve a devizapiacra tulajdonképpen

eurót kínál az adott szereplőnek annak érdekében, hogy a forint ne gyengüljön tovább"

– mondta az elemző, és hozzátette: ezzel a döntéssel apad majd az ország devizatartaléka.

Ezért most az a cél, hogy a jegybank minél hamarabb "kirázza" azokat a szereplőket a deviza forintpiacról, amelyek most a forint gyengülésére játszanak. Ha ezek a spekulatív szereplők eltűnnek vagy az állományuk leépül, illetve a folyó fizetési mérlegnek azt a részét tesszük csak bele a devizapiaci tranzakciókba, ami önmagában még nem deficites, nevezetesen az energiamérlegen kívüli részt, akkor ez a kettő a jegybank reményei szerint

segíthet abban, hogy a forint romlása megálljon.

Madár István azt is elmondta, hogy milyen keretek között mozoghat a jegybank: "Jelen pillanatban 38 milliárd euró körül van a devizatartalék, ez az összeg jelenleg meghaladja az ország külső adósságának a mértékét."

Azt ugyanakkor most még nem lehet pontosan megmondani, hogy a devizatartalék mekkora részét használhatja fel az energiaszámlák kiegyenlítéséhez a jegybank, ennek felmérését már megkezdte az MNB.