Andrew Bailey a G30 gazdasági szakértői csoport banki fórumán elmondott, a Bank of England által szombaton Londonban ismertetett beszédében felidézte, hogy az elmúlt hetekben a brit piacokon heves árfolyammozgások mentek végbe, különösen az állampapírpiac lejárati időtengelyének távolabbi végein.

Emiatt a brit jegybanknak be kellett avatkoznia a pénzügyi stabilitás védelmében, hiszen az inflációkövetés mellett ez is a feladatai közé tartozik - mondta a Bank of England kormányzója.

Az évtizedek óta nem tapasztalt mértékű piaci volatilitás elsődleges oka az volt, hogy a piaci szereplők nem látták biztosítottnak a brit kormány által nemrég bejelentett - azóta jelentős részben visszavont - hatalmas, 45 milliárd font értékű kamatcsökkentési program finanszírozási hátterét.

A program bejelentése után mélységi rekordokra - egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe - zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama a 2008-as globális pénzügyi válság óta először 4 százalék fölé emelkedett és meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségét, két globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings pedig egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását.

A Bank of England a piaci felfordulás csitítása végett szeptember végén rendkívüli államkötvény-vásárlási intervenciót jelentett be. Ennek indoklásában is szerepelt, hogy a brit pénzügyi eszközök - különösen a hosszú futamidejű brit államadósság-papírok - markánsan átárazódtak, és ha a piacok "rendellenes működése" folytatódna, az már érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.

A program péntekig tartott, de a brit jegybank még a határidő előtt két újabb elemmel kiegészítette az intervenciót: először az egynapi aukciós limitet az addigi 5 milliárd fontról 10 milliárd fontra emelte, majd a fogyasztói inflációval indexált szuverén adósságeszközökre is kiterjesztette soron kívüli állampapír-vásárlásait.

Mindeközben tíz százalék közelébe - négy évtizede nem mért ütemre - gyorsult az éves brit infláció, és a Bank of England erre folyamatos kamatemeléssel reagál: a szigorítási ciklus 0,10 százalékos mélységi rekordról indult, és az eddig bejelentett hét kamatemelés nyomán a brit jegybanki alapkamat 2,25 százalékra - a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszak óta a legmagasabb szintre - emelkedett.

A piac feszülten várja a november 3-án esedékes kamatdöntést, és

Andrew Bailey szombati beszédében egyértelmű útmutatást adott a piaci szereplőknek arról, hogy a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet.

A Bank of England kormányzója úgy fogalmazott: a jegybank nem fog habozni, ha az inflációs cél teljesítése kamatemelést igényel, és "ahogy a dolgok ma állnak", leginkább arra lehet számítani, hogy az inflációs nyomás miatt az alig néhány hónapja vártnál is erőteljesebb válaszlépésekre lesz szükség.

Az elemzői előrejelzések nem zárják ki, hogy a Bank of England monetáris tanácsa akár egy teljes százalékponttal is emelheti az alapkamatot novemberben.

Szombati beszédében Bailey ugyanakkor egyenes utalást tett arra, hogy a jegybank nem hajt végre soron kívüli kamatemelést. Kijelentette: a monetáris tanács a nem egészen három hét múlva esedékes következő rendes ülésen dönt a válaszlépés mikéntjéről.

Az inflációs terheket illusztrálva a Bank of England vezetője elmondta: az energiaárak emelkedése azt jelenti, hogy a brit háztartások jövedelmén belül az energiaszámlákra fordítandó kiadási hányad két teljes százalékponttal is meghaladhatja az idei télen a 2019-ben mért arányt, és ez nagyobb jövedelemarányos emelkedés, mint amilyen az 1970-es évek energiaválságai alatt bekövetkezett.