Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.26
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadást tart az EU fejlesztési források felhasználása címmel megrendezett konferencián a fővárosi Premier Kultcaféban 2016. november 24-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Parragh László a háztartásokat is figyelmeztette az érkező hatalmas sokkhatásra

Az MKIK elnöke úgy véli, óvatos, ugyanakkor előretekintő költségvetési politikát kell folytatni ebben az időszakban, ráadásul a büdzsének nincs akkora mozgástere, hogy kiterjedt munkahelyvédelmi programokat jelentsen be. Beszélt az energiatakarékossági kényszerről és a recesszió hatásairól is.

Az energiaválságot a covid helyett a rendszerváltás sokkhatásához hasonlította a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, rámutatva: akkor az egész magyar termelési struktúra, az iparpolitika kérdőjeleződött meg. "Ma sok modern termelési területtel rendelkezünk az autóiparban, a vegyiparban, a gyógyszergyártásban. Ennek óriási az energiaigénye, és ha nem tudunk versenyképes áron energiát biztosítani ehhez, akkor komoly hátrányba kerülünk. Látni kell, hogy az energia árának a növekedése minden magyar makrofolyamatra negatív hatással van – fejtette ki a Portfolionak adott interjúban.

Arra a felvetésre, hogy ha nem javul a helyzet, akár a GDP 10 százaléka is lehet a fizetési mérleg hiánya, Parragh László elmondta: meglátása szerint ha az EU a nekünk járó forrásokat időben folyósítaná, akkor kezelni lehetne a mérleghiányt. Az is segítene, ha az ország megtakarításainak egy része euróban lenne, nagy gondnak tartja, hogy ez nem így van. Pozitív folyamatként említette ugyanakkor, hogy

erőteljes háttérmunka folyik a források mihamarabbi folyósítása érdekében.

Ha ez valamiért nem sikerülne az EU felől (habár a kormányzat optiminstán nyilatkozott az ügyben a minap), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jöhetne szóba forrásként, de az nagyon erős amerikai befolyás alatt áll, kizárólag politika feltétekkel ad pénzt egyes országoknak, vagy pedig ott van Kína, de az eddigi tapasztalatok alapján egy kínai hitelnek nagyon komoly ára van a feltételeik miatt. vagyis, mondta az MKIK elnöke, marad a devizakötvények eladása, kibocsátása, sajnos kedvezőtlen feltételek mellett.

Parragh László négy plusz egy kihívást említett:

  • a gazdasági növekedés kérdése,
  • az infláció megfékezése,
  • a költségvetési hiány – illetve itthon ma már az ikerdeficit – helyzete
  • és a munkahelymegőrzés.

"Ezekből következik az ötödik, a vállalkozások életben maradásának kérdése. Szerintem egész Európa rosszul áll ebben. Azt kell eldönteni, hogy a növekedés támogatását vagy az infláció letörését választjuk. Ha csak az inflációra koncentrálunk, akkor bedől a növekedés, ha a növekedésre, akkor még jobban elszáll az infláció. Sajnos az árak emelkedése töretlen, az infláció szerkezete rossz, hiszen az energia- és az élelmiszerár növekedése duplája a fogyasztói árak átlagos növekedésének.

Az inflációt egy dolog tudja letörni, mégpedig a kereslet csökkenése, a recesszió. Ez fog bekövetkezni.

Ugyanakkor nekünk meg kell találni az egészséges egyensúlyt az inflációt féken tartó és a gazdasági visszaesést tartó gyeplők között és ügyesen kell mozgatni azokat.

A technikai recessziót a kamarai elnök szerint nem lehet megúszni, de a mély válságot el kell kerülni. A kamara javaslatai:

  • A működés megtartása a legfontosabb, ezért a Széchenyi Kártya Program jövője kulcskérdés. (Ha bezár egy gyár, elküldik az embereket, leamortizálódik egy üzem, azt szinte lehetetlen újraindítani.)
  • A feldolgozóipart segíteni kell, fenntartva a likviditást, megteremtve a technolóigai átállás lehetőségeit, át kell térni a hatékonyabb és zöldebb energiafelhasználásra. Ezek a cégek a megemelkedett működési költségeik, munkahelymegtartási törekvéseik fedezésére kapjanak állami támogatást, továbbá támogatott forrásokat a talponmaradáshoz.

Leszögezte: nem hiszi, hogy a költségvetésnek - és ez nem magyar sajátosság - lesz arra pénze, hogy minden területnek kellő mértékű támogatást biztosítson, és nem is lehet ezt megoldani. Azt sem hiszi, hogy annyi pénz lenne a munkahelyek megőrzésére a költségvetésben, hogy elkerülhető legyen a munkanélküliség növekedése.

A háztartásoknak az energiatakarékossági intézkedések bevezetését javasolta, valamint beruházást energiahatékonyabb fütési rendszerekbe és szigetelési megoldásokba.

Ugyanakkor más országokkal nagyon fontos lesz a szolidaritás kérdése is, mert sokan bajban lesznek, adnunk kell majd nekik energiát. "Rengeteg elesett ember lesz, akiken segíteni kell majd" - mondta.

Beszélt továbbá arról, hogy szerinte

  • tartósan be kell rendezkednünk a magasabb inflációs szintre.
  • visszaesés (konszolidáció) várható a hitelezésben a korábbi erős dinamika után. (Az építőiparban zuhan a megrendelésállomány, pár hónap múlva ez az egyéb adatokon is látszik majd.)
  • az MKIK-nak semmilyen javaslata nincs a vasárnapi nyitva tartás kapcsán. Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy nyitva tart-e vasárnap.
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×