116 mézet vizsgáltatott be az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és az üzletláncokból 47 minta került a laboratóriumokba. A szervezet honlapján közzétett eredmények alapján a termelői mézek szinte kivétel nélkül megfelelnek a követelményeknek. Az áruházakban kapható termékek többségénél viszont kifogásolható a minőség. Sőt, a mézek eredete is megkérdőjelezhető. A 47 bolti mézből 28-at akácmézként kínálnak, de a többségükről kiderült, hogy akácnak nyoma sincs bennük. Helyette más virágok, főként a facélia pollenét tartalmazzák.

A mézhamisítás problémájáról korábban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke is beszélt az InfoRádióban. Ő megnyugtatott mindenkit, hogy az egészségre ártalmatlan anyagokkal, többnyire cukorral hamisítják a mézet. Bár nem veszélyes, de mégiscsak kárt okozó, hogy valaki méz helyett sokkal olcsóbb cukrot kap a pénzéért.

Mint mondta, a hamisítók régebben a kukorica keményítőjéből nyert izoglükóz szirupot használták, de fejlődtek a laboratóriumi technikák és már azt is képesek kimutatni, hogy a cukor egyszikű vagy kétszikű növényből származik. Ezért a csalók kezdenek áttérni a burgonyacukorra.

Magyarország az unió legnagyobb méztermelői közé tartozik.

Európában nálunk van az egyik legnagyobb méhsűrűség: minden négyzetkilométerre 13 méhcsalád jut. Így csaknem 1.2 millió méhcsalád és 20 ezer méhész él az országban.

A hazai méztermelés évi 25-30 ezer tonna, aminek 60 százalékát exportáljuk.

Erről már az agrárminiszter beszélt Isztambulban, a nemzetközi méhészeti kongresszuson. Nagy István hozzátette: a kormány 2010 óta 50 millió euróval támogatta a méztermelőket és 25 millió eurós méh állatjóléti pályázatot hirdetett, valamint bevezette a beporzási támogatást.