"Nagyon örül a hazai méhésztársadalom ennek, és nagyon fontos, hogy a tudatos mézfogyasztó is örüljön ennek, hiszen kétfajta mézfogyasztó van Magyarországon: aki közvetlenül vásárolja meg a mézet a méhészektől, illetve aki áruházláncban szerzi be" – mondta az InfoRádióban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Jelenleg az áruházláncokban lévő mézek polcain a fogyasztó nem tudja, milyen eredetű mézet vásárol, tehát hol pergették az adott üvegben lévő mézet. Ezt csak akkor tudja, ha Magyarországról származik a méz.

A jogszabály ugyanis lehetőséget ad arra,

ha több országból származó mézeket keveri össze az adott méz gyártója, nem kell feltüntetnie az országokat, és elég csak egy nagy földrajzi egységet megadnia.

Megjelölheti, ha az Európai Unióból, vagy azon kívülről származik. Bross Péter megjegyezte:kilenc üzletláncba mentek be, 32 üzletet néztek meg, ahol 69 mézbeszállítónak ellenőrizték, mi van felírva a mézére. A tapasztalat szerint "a Magyarországon forgalomban lévő mézek egyharmadánál a hazai fogyasztóknak fogalma sincs, a méz honnan származik. Annyit tud ebből, hogy nem a Holdról" – jegyezte meg az egyesület elnöke.

Az augusztus 11-én hatályba lépő módosítás után a gyártóknak fél éve lesz a változtatásra. Jövőre ilyenkor tehát a fogyasztó pontosan fogja tudni, az adott méz honnan származik. "Reménykedünk, hogy ők a magyar mézet fogják választani" – mondta.

Miután Európai Unió félig önellátó mézből, a szupermarketeket ellátó nagy gigamézkiszerelők a legolcsóbb helyeikről szerzik be a mézet. Nem titok: körülbelül 100 ezer tonna méz érkezik az Európai Unióba, és ennek kétharmada – tehát óriási mennyiség – két országból származik: Kínából és Ukrajnából. Nemrég hozta nyilvánosságra az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság azt a másfél évig tartó mézvizsgálatról szóló jelentést, ami kimondottan a harmadik országokból származó mézeket vizsgálták.

A Kínából származó mézek csaknem 80 százaléka nem természetes méz volt, és az összeredmény alapján 47 százalékuk nem felelt meg az előírásoknak.

A mézfogyasztók, az új jogszabálynak köszönhetően már eldönthetik, hogy az olcsó, de bizonytalan eredetű mézet, vagy a hazait veszik meg.

Egy méz azért is származhat több országból, mert a nagy mézkiszerelőknek gyakorlatilag "mindegy, hogy mit tesznek az üvegbe", hiszen egy céljuk van: gazdaságosan tudjanak mézet eladni, ezért onnan veszik meg, ahonnan a legolcsóbb, vagyis Ázsiából, Dél- Amerikából, de soha nem például a nagybani piacra termelő magyar méhészektől.

Bross Péter azt mondta, a különféle eredetű mézeket egy hatalmas homogenizáló tartályba teszik, és összekeverik. Előfordul, hogy egyes mézek olyan silány minőségűek ízre, illatra, hogy akár magyar mézzel kell feljavítani a keveréket.

Megjegyezte:

a magyar mézet évek óta csak minőségjavítása használták a nyugat-európai mézkiszerelők,

viszont a többségi méz árszintje olyan alacsony, hogy ezzel az unióban nem tudnak versenyezni a méhészek. "Köztudottan, most már igazoltan hamis mézek teljesen tönkreteszik az Európai Unió méhészeti ágazatát, ami nemcsak azért fontos, hogy nem lehetnek méhészek, hanem mert egyszerűen nem lesz beporzás" – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy ez a téma annál sokkal összetettebb, hogy legyen-e tiszta hazai mézünk.

"Az egész hazai mezőgazdaság, az egész ökoszisztéma attól függ, hogy vannak-e beporzók. Jelenleg a legfontosabb beporzó vektoroknak, a mézelő méheket, mi méhészek tartjuk, mi pedig csak akkor tudunk méhészkedni, ha egy normál piacon tisztességes árat kapunk a termékekért" – zárta gondolatát.