Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
A man cuts wood with a chainsaw, prepares firewood
Nyitókép: Nes/Getty Images

A magánerdő-tulajdonosok nem tartanak erdőirtástól – itt a magyarázat

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke nem tart attól, hogy a tűzifa-kitermelésre vonatkozó könnyítés miatt erdőirtásra kerülne sor Magyarországon. Mocz András szerint ugyanis az elmúlt évekből jelentős tartalékok maradtak meg a növekvő kereslet kielégítésére. Kockázatot inkább abban lát, hogy a nagyobb kitermeléshez nem áll rendelkezésre a megfelelő számú szakirányú vállalkozás.

Magyarországon az összes - állami és magán - erdőben évi 11-13 millió köbméter fa terem, amiből országosan körülbelül 7 millió köbmétert termelnek ki. A magángazdaságokban kitermelt fa mennyisége nagyjából 2,5-3 millió köbméter, aminek jelentős része tűzifa lesz, miután ezek az erdőterületek nem annyira jó minőségűek, mint az államiak – ismertette Mocz András.

A Megosz elnöke szerint az említett számokból mindenki számára világossá válhat, a magyar erdők képesek arra, hogy a tűzifaszükségletet kielégítsék az országban. Megjegyezte: az elmúlt évtizedekben

rendszeresen spóroltak néhány millió köbmétert, tehát, ha az idei, de akár ha a következő években is nagyobb lesz az igény, akkor is rendelkezésre fog állni a szükséges mennyiség.

A szövetség vezetője jobban tart attól, hogy miután a fakitermelő vállalkozások nem igazán erősek, ráadásul a számuk csökkenőben van, ezért kisebb lesz a kitermelés. Vagyis hiába is hangoztatják sokan, hogy a magyar erdők kárt fognak szenvedni, nincs szó erről. Mocz András hozzátette: a rendelet, ami bizony paragrafusokban könnyítést jelent, nem befolyásolja a magyar erdők állapotát és életét úgy, ahogyan sokan gondolják. Csak egy gyorsabb lehetőséget biztosít, hogy az üzemtervektől eltérően is lehessen kitermelni, de aki ilyennel rendelkezik, nem igazán fog ettől eltérni – vélekedett a szakember. Nem tart attól, hogy a módosítással, könnyítéssel tömeges visszaélésekre kerül majd sor akár a magán, akár az állami erdőgazdaságokban. Attól tehát szerinte

semmiképp nem kell tartani, hogy el fognak tűnni a hazai erdők, hiszen az említett spórolások ott vannak tartalékként.

A Megosz elnöke szerint bár igaz az állítás, hogy akinek van motorosfűrésze, az ki tud dönteni egy fát, szerinte azonban mégsem jellemző, hogy hozzá nem értő dilettánsok csak úgy nekimennének az erdőnek. Ilyen legfeljebb a megélhetési bűnözés körében esett meg korábban, amikor a földön fekvő fákat darabolták fel és tolták el a kerékpárjukon egyesek.

Abban, hogy a mostani helyzetben esetleg nem lesz elég szakemberkapacitás, lát némi rizikót, de reméli, hogy minden erdőgazdálkodó megtalálja majd azt a vállalkozói réteget, amelyik a szakszerű fakitermelést el tudja végezni.

Végezetül Mocz András közölte: a természeti értékek romolásától azért sem tart, mert

nem cél, hogy a magántulajdonban lévő erdők eltűnjenek,

a tulajdonosnak elemi érdeke, hogy szakszerűen gazdálkodjon az erdeiben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×