A fakitermelésre vonatkozó rendkívüli szabályok akkor lépnek életbe, ha az energiakrízis eljut arra a szintre, amikor a lakossági és közületi tűzifaigényt már nem tudjuk a korábban tervezett fakitermeléssel biztosítani – mondta a Magyar Nemzetnek Zámbó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

"Az elhúzódó orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. Brüsszel is elismerte, hogy nincs elég gáz, a gázfogyasztás csökkentésére kéri a tagállamokat.

Egész Európa próbál a gáz helyett más tüzelési módokat találni.

Magyarországon is energia-vészhelyzet van érvényben, és rendkívüli intézkedések szükségesek a magyar családok biztonságos energiaellátása érdekében. Ezért meg kell teremteni azt a lehetőséget is, hogy ahol lehet, gáz helyett fával fűtsenek a családok."– nyilatkozta.

Mint mondta: a kormány a tűzifa biztosítására enyhítette a fakitermelés szabályait, ami kizárólag vészhelyzet esetére készült. Az államtitkár szerint ha nem lesz vészhelyzet, a hazai erdőgazdálkodás az eredeti tervek szerint zajlik majd.

A rendelet legtámadottabb pontja a fakitermelésre vonatkozó tilalmi időszak csökkenése volt. A döntést az indokolta, hogy az aszály miatti kemény talajon már augusztusban megkezdődhet a faanyag szállítása, amivel egy-két hetet lehet nyerni. Emellett így az enyhe telek miatt puha, nem terhelhető talajt az eredetileg előirányzott időszakban jobban kímélik a gazdálkodók.

"Megteremtettük a lehetőségét annak, hogy az akácosok esetében a védett területeken elhalasszák a területek mesterséges felújítását. Ezáltal a társaságok könnyebben hozzá tudnak jutni az akáctűzifához." – mondta az államtitkár. Szerinte így az akácosok természetes módon ­megújíthatók, ezeken a területeken átmenetileg újra akácerdők növekednek. Az ültetvényszerű akácosok kitermelését segíti a vágásérettségi kor csökkentése.

Idén csak az állami erdőgazdaságok még mintegy 1,3 millió köbméter tűzifa kitermelésére rendelkeznek engedéllyel, ami megfelelő hatósági kontroll mellett az erdők károsításának veszélye nélkül növelhető.

Magyarországon évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani. "Több százezer köbméternyi faanyagot tehetünk szükség esetére elérhetővé anélkül, hogy magát az erdőt mint Magyarország zöld-tőkéjét veszélyeztetnénk" – nyilatkozta.

Az államtitkár elmondta, az energiaellátási problémák növelik a tűzifa iránti keresletet, a lakosság egy része igyekszik tartalékolni a tüzelőből. A háborús helyzet miatt azok is próbálnak alternatív fűtési lehetőség után nézni, akik korábban csak gázzal fűtöttek. Ha az energiakrízis ősszel sem rendeződik, a tűzifa iránti kereslet sem fog csökkenni.

Zámbó Péter a portálnak adott interjúban úgy fogalmazott, "semmiféle erdőirtásról nincs szó", ez "szokásos baloldali hazugság". A kormányrendelet alkalmazását független hatóság ellenőrzi, védett területeken a természetvédelmi hatóság is vizsgálódhat. Hazánkban emellett Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik: két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtunk támogatást.

"Akár még előnyünk is származhat a módosításból. Lehetővé válik, hogy több arra alkalmas állomány sarjról is felújítható legyen – ­szigorúan hatósági engedélyhez kötve. Mindez adott esetben rendkívül hasznos lehet, hiszen a fakitermelés után gyorsabban erdősül újra a terület."

A rendkívüli intézkedésben a gabonához hasonlóan –, bejelentési kötelezettséget vezettek be az exportálni kívánt tüzelőanyag esetében. "Nem általános tilalomról, hanem a magyar emberek energiaszükségletét biztosító veszélyhelyzeti szabályozásról van szó." – fogalmazott. Az új rendelet értelmében a tűzifakivitelt végző szervezetek és magánszemélyek minden tervezett külföldi értékesítésről bejelentési kötelezettséggel tartoznak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felé.

Az államtitkár szerint ha a magyar lakosság, és a közületek ellátása érdekében szükség van az exportálni kívánt fára, akkor a kormány él a rendeletben biztosított elővásárlási jogával. A kijelölt állami erdőgazdálkodón keresztül megvásárolja a mennyiséget, amit később szociális célokra vagy az állami és önkormányzati közfeladatok ellátására használnak fel.

"Minden mostani problémára, különösen az energiahiányra azonban az lenne a megnyugtató a megoldás, ha a háború véget érne, a béke helyreállna, és Brüsszel nem az európai emberekre hárítaná a háború és a szankciók árát" – tette hozzá az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.