Miután az elemzői előrejelzések mediánja az 50 bázispontos emelés volt, viszont akadtak olyan várakozások is, amik 100 bázispontos, illetve annél is nagyobb szigorítást valószínűsítettek, végeredményében mondható, hogy a keddi döntés az 50–100 bázispontos sávnak a felső szélén van, fogalmazott Beke Károly, aki szerint ezzel merészet lépett a jegybank, és ismét próbálja demonstrálni, hogy elkötelezett a monetáris kondíciók további szigorítása mellett.

A 100 bázispontos emelést alapvetően ugyanaz indokolhatta, mint az elmúlt hónapok emeléseit, nevezetesen, hogy az inflációs kilátások továbbra is kifejezetten rosszak – tette hozzá a Portfolio munkatársa jelezve: mindezen csak ront a gyengébb forintárfolyam, a rezsicsökkentés részleges megszüntetése, illetve a nemzetközi piacokon tapasztalható kockázatnövekedés – elég a világpiaci gázárakra gondolni. Így aztán az infláció egy-két hónappal ezelőtt még 12-13 százakra becsült (őszi) tetőzése mára már inkább 15 százalékon körvonalazódik. Tehát ez volt az, ami az MNB-t is arra ösztönözhette, hogy tovább emelje – jelentős mértékben – a kamatot.

Beke Károly megismételte, az elmúlt hónapokban a jegybank Monetáris Tanácsa minduntalan hangsúlyozta, hogy határozott és erőteljes lépésekkel készül letörni az inflációt, és a jelek szerint a keddig döntés ennek demonstrációjára szolgált.

A 100 bázispontos emelés révén az alapkamat 10,75 százalékra emelkedett, ennél magasabb alapkamat legutóbb 2008 végén volt Magyarországon; akkor a pénzügyi válság során – októberben – kellett 300 bázisponttal 11,5 százalékra emelnie a jegybanknak a kamatszintet. A kamatfolyosó két széle 10,25 százalék, illetve 13,25 százalék.

A Portfolio elemzője szerint az egyhetes betéti kamat hasonló mértékben, tehát 100 bázisponton emelkedhet a csütörtöki napon, ismét elérve az alapkamat szintjét.