Az elmúlt időszakban a klimatikus viszonyok jelentősen megváltoztak: Magyarországon például jelentősen növekedett tavaly a forró napok száma a korábbiakhoz képest. Ennek kezelésére, tehát az aszály elleni védelemre mindenféleképpen fel kell készülni, ami nemcsak a bakoknak, hanem a kormányzati oldalnak, valamint mezőgazdasági termelőknek is fontos – hívta föl a figyelmet Szabó István.

Az OTP Agrár ügyvezető igazgatója szerint a pénzintézeteknek egyértelműen az lenne a feladatuk, hogy finanszírozzák azokat az öntözéses projekteket, amelyek jelen pillanatban a Vidékfejlesztési Programban futnak. Mint mondta, abban az esetben, ha a termelők ténylegesen össze tudnának fogni, létrehozva egy elismert öntözési közösséget, akkor a támogatások intenzitása a 70 százalékot is elérhetné. Ez azt jelenti, hogy a beruházás 70 százaléka biztosítható lenne uniós és hazai forrásból a Vidékfejlesztési Program kettes pillére alapján, de az üzemeltetéshez is kapcsolódhatna egy jelentős finanszírozás – magyarázta.

Bár ennek a pályázata korábban már megjelent, a gazdák túlzottan bonyolultnak tartják a szabályozási hátterét, függetlenül attól, hogy az elmúlt időszakban jelentős lazítások történtek az agrárirányítás részéről – jegyezte meg a szakértő, aki szerint a kivitelezési költségek megnövekedése is problémát jelent az érintetteknek, igaz ezt az építési költségek elismerése kapcsán a kifizető ügynökség figyelembe tudja venni.

Az öntözésbe bevonható területek bővítését illetően arra hívta fel a figyelmet az OTP Agrár ügyvezetője, hogy jelen pillanatban 85 ezer hektáron öntöznek, de ennél magasabb, 200 ezer hektár körüli a vízjogi engedéllyel rendelkező területeknek a nagysága. Bár ez nagyban elmarad attól a 400 ezer hektártól, ami még a rendszerváltozás körül volt, mégsem elhanyagolható, hogy 2021-ben – az előző évekhez képest – jelentősen növekedett az öntözéses területek nagysága – mondta. Szabó István szerint amennyiben az uniós források rendelkezésre állnak, márpedig rendelkezésre állnak,

nemcsak az öntözésre kellene fókuszálni, hanem egy komplex vízgazdálkodási stratégia mentén lenne célszerű kezelni a belvizek elvezetését,

akár tározók további építésével, akár az öntözés továbbfejlesztésével, amihez a bankszektornak kellene finanszírozást biztosítania – emelte ki a szakértő.

Ugyanakkor nem kérdés, hogy ehhez nem elegendő a bankok és a kormányzat szerepvállalása, a gazdálkodóknak is törekedniük kell arra, hogy az elkövetkezendő időszakban, amiben vélhetően további aszályra lehet számítani, olyan mezőgazdasági technológiát alkalmazzanak, olyan szárazságtűrő növényeket vessenek, amik lényegesen jobban ellenállnak az időjárás viszontagságinak – zárta gondolatait az OTP Agrár ügyvezető igazgatója.