eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Készpénzt tesz pénztárcájába egy látogató a 20. Sziget fesztivál 3. napján a budapesti Hajógyári-szigeten 2012. augusztus 10-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Érdekes eredmények a magyar bér- és adószínvonalról

Ilyen például, hogy a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve - főleg az alacsony jövedelműeknél.

A Mazars idén tizedik alkalommal kiadott 2022-es közép- és kelet-európai Adóbrosúrájában 22 ország - a visegrádi négyek mellett Délkelet-Európa államai, Németország, Ausztria, Oroszország, Ukrajna és a balti államok - adórendszerét vizsgálta. Az élő munka adóterhelése továbbra is viszonylag széles skálán, 15 és 51 százalék között mozog a régióban.

Az összehasonlításkor a munkát terhelő összes adót figyelembe vették, fizesse azt akár a munkáltató, akár a munkavállaló. Az eredmények szerint bár kicsivel csökkent itthon az állami elvonás (a szociális hozzájárulási adó szintje csökkent 13 százalékra), de ezzel együtt

Magyarország az alacsonyabb bérkategóriákban így is az utolsó helyre szorul

- mutatott rá H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

Ennek az az oka, hogy Magyarországon egykulcsos az adórendszer, ami ugyanazzal az adóterheléssel sújtja a jövedelmeket az alacsony és a magasabb bérkategóriákban is. (Magyarország mellett egyébként például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza, míg Ausztria, Németország, Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia viszont kitartanak a progresszív adózás mellett.)

Ezzel szemben ahol többkulcsos az adórendszer, ott a magasabb jövedelmeknél magasabbak a kulcsok - ezeket vizsgálva Magyarország a középmezőnyben van. Ha valaki 2 vagy 3 gyermeket is nevel, akkor még jobb a magyar statisztika, hiszen a hazai adórendszer erőteljesen támogatja a gyermekvállalást.

A több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve.

Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokat alkalmaz.

A minimálbér szempontjából Magyarország a középmezőnyben van. A visegrádi országokban 500-650 eurós minimálbér jellemző, Magyarországon a mostani euróárfolyamon 500 euró ez a juttatás.

Vannak ennél szegényebb országok, így például Koszovó, Ukrajna, Albánia, Bulgária mögöttünk van, de

a nyugati országok előttünk járnak, sőt még Szlovénia is, ahol a minimálbér 1000 euró fölött van.

Ausztriában és Németországban pedig a minimálbér inkább a 2000 eurót közelíti.

A versenyszférában megkereshető átlagbér Magyarországon nagyjából 1300 euró körül van a Mazars kimutatása szerint, ám Szlovéniában 2000 euró, Ausztriában és Németországba pedig 3-4 ezer vagy annál is magasabb. Az láthatóan egy másik közeg - mondta H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×